7/17/2013

...

Újabb fontos barátság mínusz. Lassan kifogyok a készletből.

10 megjegyzés:

  1. Az egyensúly a végén mindig helyreáll. Sajnálom.

    VálaszTörlés
  2. Szerintem ez plusz-mínusz működik... valszeg ideje észrevenned az újat! :)))

    VálaszTörlés
  3. Én hiszek abban, ha egy ajtó bezárul, nyílik egy másik. ölelés!

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm :-) Az, ami elgondolkodtat, hogy történhet meg az, hogy valakit 8 évig hittem a barátomnak, majd olyat tesz és mond, amit álmomban nem gondoltam volna. Az, amit tett és mondott., az őt minősíti. Az, hogy engem 8 évig hülyének lehet nézni-az meg engem. És ezzel nem tudok mit kezdeni :-(

    VálaszTörlés
  5. Nem hülyeség. Én inkább naívnak mondanám magam, amikor hasonló esetekben nem láttam a mondatok, gesztusok mögé. Sokszor kellett egy harmadik fél, tényező, ami felnyitotta a szemem.
    Az embernek baromi sz@rul tud esni. Aztán idővel kiderült, hogy ennek így kellett lennie.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tegnap mondta a lelkész-lelkigondozó-családterapeuta barátnőm, hogy szerinte az emberek 80%a érzéketlen, nem nehéz beléjük futni.
      Anyukám nagyon empatikus volt (ő volt a legkisebb, a 7. gyerek), mindig mindenkit megértett és megmagyarázta, hogy miért tudja felmenteni azt, aki vele kitolt. Mindig haragudtam rá ezért... és bármennyire nem akarok ebben hasonlítani rá, én is ilyen vagyok...
      Azt is megfigyeltem a született budapestiekkel nem tudok harmonikus kapcsolatot kialakítani, a nagyon mély barátságaim mindig olyanokkal alakult és maradt meg, akik vidékiek. Gondolom a hasonló értékrend miatt...

      Törlés
    2. 80 %? Anyám, őrületesen sokknak találom!
      Én "öreg" fejjel már látom, hogy sokszor többet adtam amgamból, mint kellett volna. Ezzel visszaéltek, saját hülyeségem miatt kihasználtak. Nem tárgyakkal, érzelmekkel.

      Anyukád nagyon jó embert lehetett, önzetlen. Kár, hogy kihal ez belőlünk.

      Vidéki kontra bpesti. Talán vidék kevésbé rohan,ott több idő van megállni és megbecsülni egy egy pillanatot.

      Törlés
  6. Az állás az, hogy bármilyen nagy a világ, látod, összefutunk mi ketten, akik hasonló helyzetekkel találjuk szembe magunkat.
    Én éppen harcolok egyért, meg-meginogok, hogy vajon kell-e...
    Erről szól az , hogy őszintének kell lennünk, s még az is, amit nem írtam le, hogy ha nekem valaki nem beszél őszintén, akkor valahogy megértem, nem is akar barát lenni.
    Én a felszínességet nem szeretem.
    És sajnos mindig mindenkit felmentek...ezzel is nehéz élni.
    Nem tudok vigasztalót mondani, mert magamnak sem találok :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Júlia, nagyon sajnálom :-(

      Törlés
  7. Júlia, szerintem meg kell adn a lehetőséget, hogy harcoljunk. Kérdés, hogy a másik fél is megadja-e.

    VálaszTörlés

Minden vélemény számít!