5/28/2010

Népnevelés?

Leszögezem, nem nézek tehetségkutatókat, átverő show-kat. Nem olvasok bulvár-magazinokat, pletyka lapokat sem. Nem szeretek kárörvendeni, másokat kinevetni (még akkor sem, ha ismeretlenek).
Az egyik (keresztény?) ismerősöm a fészbukon megosztja a "vicces" Megasztár5 videókat (Bikicsunáj, Csöri-csöri-csip-csip...). Persze Bibliai Igékkel is megindokolja, hogy ez által a gyöngyszemek által hogyan  szeretné elgondolkodtatni az ismerőseit, azaz a közjó érdekében, hogyan formálja az ízlésünket. Néha, elvesztem a fonalat a videó-népnevelés-Biblia vonatkozások tekintetében, de a hiba biztosan az én készülékemben van. Egyik ilyen videójánál, hozzászóltam és a hozzászólók között egy valaki volt, aki hasonlóan vélekedett, mint én. Nem tagadom, rosszul esett, hogy a végén még engem húztak le, kritizáltak meg, csak mert más a véleményem, mint nekik, mert nem szeretek kárörvendeni, sőt egyenesen rosszul vagyok egy-egy ilyen dal láttán. 
Ma olvastam ezt az írás, ami azért is jó, mert legalább még 1 valaki ugyanazt gondolja, mint én :-)
"A bikicsunáj nem vicces. Pont. Az elején egy kicsit jó volt, de azért akkor sem nagyon. Nem fogom fel miért lett Magyarország nemzetközileg elismert attribútuma az egész, miért címlapsztori, mi ez a fene nagy hype, miért készülnek erről pólók? Miért jelent meg a "Bikicsunáj nyelvvizsga"? Én napokig nem is tudtam mi ez, és direkt vártam, hogy passzívan kiderüljön, bár sejtettem, hogy valami celebes dolog van benne, és nem egy magyar fejlesztésű fúziós technológia kapott ilyen fedőnevet, de azért már kezd sok lenni, és irigylem mások nem létező ingerküszöbét.
Igazából azt tartom főleg szánalmasnak, hogy a fél ország ezen röhög, közben ha el kéne mondania, vagy csak helyesen felolvasnia az eredeti szöveget, netán csinálni róla egy magyar fordítást (esetleg csak 1 mondatban összefoglalni a lényeget) a legtöbben néznének mint hal a szatyorban. Egyébként ez érdekes kérdés, mert az angolul beszélő magyarokat (azaz a hungolul megszólalókat) kábé olyan könnyű azonosítani 10000 emberből mint egy kínai/japán próbálkozót. Nem javít a helyzeten az sem, hogy nálunk divat csesztetni a rossz kiejtést is, és meg sem mernek szólalni az emberek, mert félnek, hogy kinevetik őket, pedig a kritizáló fél sem beszél szebben egy britt négyévesnél akkor sem ha meggebed..."
Vélemény innen.

5/26/2010

Mindennapi kenyerünk

Ami máskor áldás és élet, az most hatalmas mennyiségben érkezett... víz alatt van a kukorica és a búza is. Lesz-e idén friss, ropogós kenyerünk vagy be kell érjük knekkel (extrudált kenyérrel)?
Kalandozásaim során rájöttem a magyar ember kenyeret eszik. Kenyeret, ami friss, fehér, puha, ami egyszerre tápláló és egyszerű. 

Már majdnem sikerült megszeretnem a préselt, "extrudált" kenyeret (kneke) ami leginkább poháralátétre emlékeztet (az íze meg a fűrészporra ).
A bajor parasztkenyér, a szezámmagos kenyér, nem rossz, ha finom rajta a szalámi. Az aszalt-paradicsomos kenyér  is jó, de csak ha friss; a sótlan toszkán kenyér  max. pirítósként, fokhagymával ehető, ízetlenségét még az olaszmániám sem tudja felülírni. :-) 
Divatok jönnek és mennek, a jó kenyér mindig divatban marad.

5/24/2010

Japánosan

"Minden tavaszból őrizz meg magadnak
Egy szál virágot, egy sor éneket,
Az évek akkor el hiába halnak,
Mindig dalosabb kerted lesz neked."

Juhász Gyula: Japánosan

  
 

Táska szabásminta innen, a hímzés mintája pedig innen van.

5/19/2010

Tavaszi szél...

...vizet áraszt. Na, de ennyit?! Májusi eső aranyat ér. Már akinek... és még folytathatnám eme bölcsességeket, s talán vicces is lenne, ha csak elméletben esne az eső, fújna a szél, dőlnének ki a fák...lenne. De nem az.
Reggelente a Morning Show-t hallgatom, ott hallottam arról, hogy aki szeretne segíteni az ítéletidő és árvíz sújtotta magyarországi településeken, az hívhatja a Nemzeti Segélyvonalat, a 1752-es telefonszámot! Egyelőre csak a T-Mobile hálózatából és vezetékes telefonról hívható. Minden hívás 250 forinttal segíti a szerencsétlenül járt embereket.  Jó lenne összefogni, segíteni!
A Morning Showstábja ajándék gumicsizmákat szereztek a miskolci gátakon dolgozóknak és festéket az elázott szikszói kórháznak :-)


Kép innen

Szaladós

Így hívta Barni (amikor még ovis volt és én is vigyáztam rá) a kényelmes cipőket, ruhákat. Amikor tegnap este elkészült ez a táska, egyből ez a jelző jutott eszembe: szaladós. Kényelmes, nem túl nagy, de azért lehet bele  pakolni. Azt hiszem elindultam a táskagyártás rögös útján :-) Ezt a táskát is MissScotty blogjában találtam.

5/15/2010

Ó, ha jönne...

...bár csak jönne, úgy várom már, hogy végre jöjjön a tavaszi / kora nyári meleg. Didergős, esős napokon még jobban érzem, hogy milyen nagy szükségem van a napsütésre.
Nektek hogy telnek a napjaitok ebben a remek, aranyat érő időjárásban?  Én megvarrtam 1 táskát teljesen, egy másikat félig, horgoltam néhány blokkot az ágytakaróba, együtt ebédeltünk Timikével... van még egy-két beltéri programlehetőség a tarsolyomban, de azért értékelném, ha jövő hét közepétől kiderülne az ég, mert a hétvégén megyünk a Szlovák Paradicsomba... amíg dolgozom, azt hiszem tényleg mindegy milyen az időjárás, csak kellene már egy jó kis gumicsizm, amivel dolgozni járhatok.
Az esős napoknak annyi haszna azért van, hogy lehet varrni :-) Ilyen lett a táska, amit MissScottynál láttam. 
Tádám:

5/12/2010

Időjárás jelentés helyett :-)

Szerintem akkor készült ez a dal, amikor hasonlóan sokat esett, mint mostanság, és Bori nagyon szaladt.... :) Napok óta én is ezt teszem... csak én nem vagyok Borbála...

Májusi kedves





5/10/2010

Valaki mondja meg...

hogy lehet az, hogy Magyarországon mindenki ért mindenhez, és mégis felettünk a béka? Valaki mondja meg, hogy lehet az, hogy ebben az országban mindig mindenki ért a tanításhoz/pedagógiához, ellenben senki sem akarja a remekbeszabott ötleteit havi nettó 80.000 Ft-ért megvalósítani?! Csak tudnám, hogy miért éri meg a szülőnek lehülyéznie a pedagógusokat, minden iskolai dologba beleszólni és az OM-ban az iskolarendszert szinte évente átszabni? Miért von le valaki ismeretek hiányában messzemenő következtetéseket? Nem, nem akarok vitatkozni. Felesleges, értelmetlen, csak magamat idegesíteném. De csak nem hagy nyugodni pár dolog, mert ma ebéd közben megtudtam az egyik kollégámtól, aki szakközép iskolába járt és sosem volt egyetemista/főiskolás (de az illető találkozott már olyannal, akinek van pedagógiai diplomája, igaz az a valaki kb 15 éve nem tanít, mert folyamatosan GYESen van), hogy az általános iskolában pontosan ugyanaz tanítják, mint a gimnáziumban és az egyetemen; a matematikára, a  kémiára és a fizikára semmi szükségünk az életben; a gyerekektől csupa haszontalan dolgot kérnek számon. A kollégám szerint az lenne a legjobb, ha minden gyerek saját maga választhassa meg miket akar tanulni, mi az ami érdekli, mi az amihez tehetsége van. Az lenne a megoldás, hogy addig egyszerűsítsük az oktatást, amíg csak lehet, azaz elég ha a magyar érettségin le tudja írni a nevét, és a közgáz érettségin meg tudja számolni a vizsgabiztos zsebében lévő pénzt?! Miért nem marad mindenki a saját kaptafájánál? Ha már egyeseknek nem volt annyi szorgalma/lelkesedése a pályaválasztáskor, hogy tanárnak menjen, akkor most miért nem tudja szaktudás hiányában elfogadni szó nélkül és kritika nélkül a pedagógusok munkáját, vagy ha annyira borzalmasnak találja, csendben elmenni mellette? Az is lehet, hogy ebben a történetben csak egyetlen kérdés van: miért idegesít fel engem a hozzá nem értők okoskodása, és ilyen hülyeségeket hallván miért nem tudom megrántani a vállam és továbbmenni? Azért, mert igenis vannak kedves, szerető pedagógusok. Ismerek jónéhányat.

Hétvégén

mindig sokkal jobban pörgök, mint hétközben. Szombaton voltam a Bethesdában, most nem a beteg gyerekeket fogadtuk, hanem régi zárójelentéseket tettünk ABC és időrendbe. Ti tudtátok, hogy milyen sok a "K" betűvel kezdődő név?! 
Bogi odaadta a díjat, amit a kisfilmmel nyertünk az "Itt vagyok önkéntes" pályázaton. Alig vettem ki a díjat a papír szatyorból,  és sikerült eltörnöm :-(
Pénteken voltunk egy anyagnagykerben, ahol nagyon olcsón vettem jó minőségű, osztrák, svájci anyagot táskának, szoknyának... (az anyagnagyker címét, elérhetőségét privátban bárkinek átküldöm, aki kéri). Az egyik anyagot ezen a hétvégén már kiszabtam és meg is varrtam belőle azt a fürdőszobai rendezőt amire már nagyon régen vágytam, és végre helyére kerültek a dolgaim. Remélem, én magam is lassan a helyemre kerülök :-)

5/07/2010

Vallomások

Beszippantott az őrület, amit horgolásnak hívnak. Rákattantam a blogok olvasására is. Valakinek a blog-ajánlójában találtam rá Anyahajóra, az ő munkáit nézegetve kezdett megtetszeni a horgolás. Mit megtetszett, irigykedtem a gyönyörű munkáira. Elkezdtem kutatni a kézműves blogokat, így találtam rá KicsiKatóra, biztosan tudom, hogy  november végén, mert  visszavonhatatlanul beleszerettem a munkáiba és naponként látogattam meg a blogját, mert jávorszarvsos párnát, adventi naptárat varrt.
Ezen a ponton feladtam a maradék ellenállást is ami bennem volt, és elkezdtem horgolni tanulni (könyvből, és internetről). Hihetetlenül büszke vagyok magamra :-) Ilyeneket tudok már horgolni:




És azt látom, a horgolással nagyon, de nagyon kell vigyázni, mert igen addiktív :-)

5/06/2010

Költői


Dobozból ebédelek. Sokszor számomra is rejtély, mit takar egy-egy ételnek a neve (pedig azt hittem egy vendéglátóipari érettségivel nehéz kifogni rajtam, de tévedtem...). Szóval, tegnap ebédre Pozsonyi kocka volt a desszert, izgatottan nyitottam ki a dobozt, és ami a dobozban láttam, megdöbbentett. Ez olyan sehovasemsorolható étel számomra, vagy ahogyan a költő mondaná: "Minek nevezzelek?". Sosem láttam/ettem még Pozsonyi kockát, de az elképzeléseimben NEM ilyen desszert jelent meg. Ráadásul ez nem is kocka! Mivel szeretem a mákot is és a lekvárt is, megettem, közben pedig ez járt a fejemben "én nem tudom mi ez, de jó nagyon!" És azt sem tudom minek minden egyszerű dolognak puccos nevet adni, mint pl. ennek az ételnek. Mifelénk csak lekváros-mákos tésztának hívják :-)

5/05/2010

Udvariatlanság

Kaptam egy pofont. A Zélettől.
Adott egy Vidéki Lány, akinek Budapesten nincs lakása, és egy budapesti lakással rendelkező Nagy Fehér Férfi  és a Barátok. Valamint a folyamatosan érkező "véletlenek". Vidéki Lány az albérletbe költözése napján (április 1-én) rádöbben, nincs fűtés a lakásban, a főbérlő  nem hív szerelőt, mert az bizony pénzbe kerül. Az albérletben töltött napok alatt továbbá az is kiderül, hogy nem lehet a mosógépet használni, mert azt lehetetlen bekötni (nincs  hozzá csap, az áram is gyenge és a vízvezeték sem bírná ki a nyomást); a porszívó nem működik, mert a biztosítékot folyamatosan leveri; az ablakkilincs rossz, kinyitni nem érdemes, mert utána nem lehet rendesen bezárni (és besüvít a szél a kicsi szobába). Az elején még vicces a dolog (lévén április van, vagy mi?), de aztán ahogy az idő egyre telik, egyre rosszabb lesz a helyzet, mert az áprilisi időjárás ebben az évben hidegebb a megszokottnál, sokat esik, és a szelek is hidegen fújnak... a Vidéki Lány megfázik, felfázik és még a szeme alatt is herpesz lesz.
Néhány nap múlva telefonál a Nagy Fehér Férfinak, hogy a lakás alkalmatlan a normális életvitelre, kiköltözik a lakásból hónap végén, mert itt nem lehet élni. Elköltözik, le akarja zárni életének ezt a fejezetét, el akar határolódni a Nagy Fehér Férfitól. Az új lakásában a fáradtságtól, a félelemtől bőg a dobozok és az eltört váza fölött. A Nagy Fehér Férfi vádaskodik,  a telefont nem veszi fel, e-mailre nem válaszol... a gyáva Vidéki Lány helyett annak Bátor Budai jogász Barátnője állja a sarat, és kezébe veszi az ügyet.
A barátok felveszik a Mindenkinek jól megmondom az überfrankó köpenyt, és osztják kérve, kéretlenül a tanácsokat. Akad köztük, aki az információt keveri és olyan is, aki egyértelműen az tanácsolja, hogy a békesség kedvéért (és a kersztyénség nevében ofkorsz) a Vidéki Lány csak is szeretettel és mosolyogva fogadhatja a Nagy Fehér Férfi megalázásait.
Azt hiszem, udvariatlanságnak nevezik az ilyent. És akkor még finoman fogalmaztam.