Tudatos vásárló

Olaszországban lettem tudatos vásárló. Azok, akik között éltem nagyon öntudatosak és büszkék arra, hogy olaszok. Megtanultam tőlük és természetessé vált, hogy igyekezzek mindenből hazait venni, még akkor is, ha az drágább.

A Nők Lapjában olvastam ezt a cikket, amin igen sokat gondolkodtam, és ahhoz, hogy bojkottáljam a kínai cuccokat, gyáva vagyok, de ahhoz van elég bátorságom, hogy ezután is a magyar termékeket keressem (ruha, cipő, zöldség-gyümölcs, tejtermék...) és vásároljam a jövőben (is). 

Szombaton elmentem a kedvenc piacomra, és tudatosan kerestem a Tájboltot. Vettem 2 kiló almát (másra nem volt szükségem onnan), fizetés közben (majdnem 700Ft) megkérdeztem honnan valóak ezek az almák. Az Tájbolt eladója szemrebbenés nélkül, a legtermészetesebb hangon ezt válaszolta: az egyik Németországból, a másik Ausztriából. A becsapással/átveréssel nagyon könnyen és nagyon hamar a cifra összeomlás szélére lehet sodorni, de mindig is a hazugság volt az aranyérmes vérnyomásnövelő nálam. Szóval gyorsan elszámoltam 23647585-ig magamban, majd mosolyogva közöltem az eladóval, "jah...akkor köszönöm nem vinném el ezeket, nem vagyok én a magam ellensége, magyar árútért adok többet, de ha külföldi árút veszek ott fontos a jó ár". Szegény meglepődött, magyarázkodott, hogy csak magyar árúból nem tudnák fenntartani a boltot. Aztán szétnéztem, és valóban a magyar Tájboltban csupa külföldi árú van (olasz tészta, osztrák és német alma...). Csalódott voltam és elkeseredett, hogy legyek én így tudatos vásárló?! Amíg ezen gondolkodtam, elmentem a Cserpeshez, és levezetésként vettem 2 tejfölt meg egy Túrórudit.



Kép innen.