10/24/2010

Devecser, here we come!

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem rendkívül jó érzéssel tölt el, ha olyasmit csinálok, amivel segíthetek másoknak. Én pedig szeretek segíteni és úgy dolgozni, hogy nem gondolok az anyagiakra. Az önkéntes munka lényege a tetten van, azon, hogy jót teszünk, segítünk még abban az esetben is, ha néha akadályokba botlunk (mert azok vannak bőven :-) ). A vörösiszap pakolás kimondottan nehéz fizikai munka, de mi lányok is jól bírtuk 1 napig (bár nem tagadom, a lapátoló izmaimat ma igencsak érzem...).
Álmosan és izgatottan indultunk el Devecser felé, küzdöttünk a fáradtsággal, a reggeli csípős hideggel, a védőruha felvételével, és az iszappakolás nehézségeinek labirintusában délután elérkeztünk oda, ahonnan elindultunk, Isten szerető karjaiba.

"Igyekezzenek jó cselekedetekkel előljárni azok, akik Istenben hívőkké lettek. Ezek jók és hasznosak az embereknek." (Titus 3:8)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Minden vélemény számít!