12/06/2011

Péladképeim

Nagy hajtóerő az, amit Tőlük kaptam. Már akkor tudtam, hogy a gondolkodásom, hozzáállásom, jellemem ...  meghatározói, amikor tanítottak. Olyan hősei az életemnek, akik nem inflálódtak el, nem cserélném le őket senkiért, és nem találtam náluk jobbat, különbet. A nagyszerűségük abban rejlik, amellett hogy mindannyian Krisztust követők, sokoldalúak, józanok, hitelesek és hétköznapiak. Nekik köszönhetem, hogy az vagyok, ami és aki.
Gondolom sokan ismeritek Pál Feri atyát, aki mentálhigiánés szakember is. Sokak szerint ellentmondásos figura. Vannak, akik rajonganak érte, több ezren járnak a „kedd esti alkalmaira”, másrészt vannak, akik kígyót-békát kiabálnak rá és legszívesebben azonnal máglyára küldenék. Annyi bizonyos, nem hétköznapi ember. Kb tíz évvel ezelőtt annyian jártak a hittanjára, hogy a templomi terem, ahol káplán volt, kicsinek bizonyult. Helyet keresve jutottak a Pázmány jogi karának legnagyobb előadójához. Amit szintén kinőttek, mert oda "csak" kb 500 ember fér el. Most a Millenárison tartja a kedd esti alkalmakat.  Mi az, ami ilyen vonzó a mondanivalójában? Az, hogy emberi. Az előadási értékesek, az ott hallottakat át lehet vinni a héköznapi életbe.Valós kérdésekre valós válaszokat ad, nem beszél mellé, őszintén beszél mindenről. Néhány éve nagyon rossz passzban voltam. Elmentem hozzá beszélgetni. A beszélgetésből gyónás lett. Mi reformátusok nem gyónunk és nem is tudjuk mennyire szükséges ez a lelkünknek. Abban a végigsírt gyónásban kinyílt a tér Isten és  közöttünk, senkivel nem voltam még ennyire őszinte, féltem, hogy  megfedd...., de nem! Sőt, az ahogy meghallgatott, amit útravalóul mondott, ahogy feloldott a beszélgetés végén...nem pusztán emberi szavak voltak. A szabadulás örömével jöttem jöttem el tőle.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes, amit a gyónásról írsz kedves Zsuzsa! Én katolikus vagyok és rendszeresen gyónok. Gyerekként Én sem értettem, hogy miért van erre szükség, mert hát mi köze a pap bácsinak ahhoz, hogy Én nem tanultam meg a leckém, vagy csúnyán beszéltem az anyukámmal??? Most felnőttként már értem...és hiányzik, ha nem önthetem ki a lelkem. Tudom, hogy erről még katolikusok közt is nagy a megosztottság, de sztem aki egyszer úgy "istenigazából" kiadja magából a bűneit, a fájdalmait és talál ehhez egy igazi hallgatót és tanácsadót, mint Te, az tudja, hogy erre bizony nagy szüksége van az olyan gyarló embereknek, mint amilyen Én is vagyok. Ölellek! :)

    VálaszTörlés
  2. Nehéz lehet jól gyóntatni-ne legyen gépies, teljesen őszinte legyen...Pál Feri ebben (is) szuper! A rendszeres gyónás nagyon jól karbantarthatja a lelket...

    VálaszTörlés

Minden vélemény számít!