Mint Betlehem, zsúfolt a város,
 megszállta tenger idegen.
URAM, szállásra hol találsz most,  
nem maradsz-e a hidegen?

Szívem istállójába, amely
 szállást csak barmoknak adott,
térjél be hát! Számodra van hely: 
találsz egy csendes jászlat ott.

Csilló arannyal, drágakővel 
nincs ékesítve ez a ház.
Mégis, ne rettenj vissza tőle, 
ha szénát, pozdorját találsz,

ha nem lehet méltó Tehozzád, 
Kinek egek örvendenek!
Lásd, ez vagyok... Így térj be hozzám, 
hozd el szívembe fényedet!  

(Füle Lajos: Karácsonyi Könyörgés)