2/21/2011

"Tanítsd

 a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól." 
(Péld 22,6)

Hiányoznak a gyerekek és hiányzik a tanítás is. Hiányzik a mozdulat, amikor kinyitom a Bibliát és felolvasom a történetet. Hiányzik a gyerekek kedvessége "de jó, hogy jöttél, ma egész nap téged vártalak". Hiányzik az éneklés. Az aranymondás tanítása. És hiányoznak a szülők, a gyerekek barátai ("jöhetek én is?"), a beszélgetések, a kollégák... Az egész iskolásdi hiányzik úgy ahogy van. Nagyon. Egyre jobban.
Ezt pótolandó már elkezdetem az ötleteimet megosztani, és jelentkeztem a tanító szakra is. És mi tagadás, keresgetek a neten neveléssel és oktatással kapcsolatos cikkeket. Most olvastam egy cikket a kínai anyák nevelési elveiről. Elgondolkodtatott ez a cikk, nem is kicsit. És elkezdtem azon gondolkodni, hogy mit is tanít a Biblia a gyereknevelésről, a büntetésről, a jutalmazásról, a szigorról, a fegyelmezésről, a tekintélyről, engedelmességről...? (egyenlőre nem írom le a véleményem, ne befolyásoljak senkit a véleményalkotásban!)

Ti mit gondoltok, ez a cikk komolyan problémát feszeget, vagy csak szőrszálhasogatás?

3 megjegyzés:

  1. Kiváncsi vagyok a véleményedre! Elolvastam a cikket, a tények azok tények, de nekem valahogy hiányzik ebből a nevelésből a bizalom, kötődés és legfőképp a szeretet - ami, mint tudjuk a legnagyobb.

    VálaszTörlés
  2. Egyetértek veled,hogy ez a nevelés személytelen,hiányzik belőle minden,ami emberivé tesz egy kapcsolatot.

    Szerintem a nevelésben, talán a legfontosabb a bizalom: érezze a gyermek,hogy bízom benne,hogy képes megoldani egy-egy feladatot, ha valami nem megy elsőre akkor együtt keressük a jó megoldást, és még akkor is biztatom:képes vagy rá, meg tudod csinálni, nagyon ügyes.

    Szerintem a kínai gyerekek azért képesek ilyen magasra jutni, mert tisztában vannak azzal, a szüleik tudják, hogy képesek bármit teljesíten.Viszont ennek a hatalmas elvárásnak a következménye a keletiek magabiztossága, önbizalma, magabiztos viselkedése.

    DE a szociális viselkedés legalább ilyen fontos tényezője az érvényesülésnek. Lehet hogy valaki kevésbé okos, de kooperatív, kellemes személyiség és többre viszi, mint az aki zseni, de antiszociális.

    Pál nagyszerű pedagógus volt, amikor Tróászban addig tanította a sokaságot, hogy egy fiúcska kiesett az ablakon, Pál nem a rendszert szidta...hanem megszakította a tanítást és a fiú segítségére sietett (ApCsel 20,7-12)
    Szerintem így kell tanítani: komolyan venni azt mait tanítok, de a gyerekek/hallgatósághoz igazodva: ha kell észreveszem, hogy unja az órát és elaludt..nem megszidni kell(ne), hanem újraéleszteni a lelkét, a hitét, az önbizalmát. Ami nem egyenlő azzal, hogy mindenért megdicsérem, azért is, amit nem tesz meg; nem büntetem meg; nem támasztok követelményeket...
    Tehát a titokszerintem ez: én(tanító, szülő) szabom meg a határokat, szeretettel és nem engedem magam zsarolni...
    És ha így nézzük, akkor bizony a Biblia alapú nevelés is válthat ki hasonló érzelmeket liberális körökben....

    VálaszTörlés
  3. FYI: Van pár elütési hiba a babzsákos linken

    VálaszTörlés

Minden vélemény számít!