2/04/2013

Vízkereszttől-hamvazószerdáig* Dánia

Sok dán húsvétkor elutazik, ezt tehetik, mert a többségében református dánoknál már nagycsütörtökön bezárnak a munkahelyek, az iskolák és az üzletek. Akik otthon maradnak már jóval az ünnepek előtt elkezdenek készülődni, nagy mennyiségben fogynak a dán zászlóból készített füzérek, amit egyébként legyen szó születésnapról, karácsonyról, vagy húsvétról, mindig fő dekorációs elemként használnak a vikingek utódai. 
A húsvét legfontosabb napja a vasárnap, ilyenkor a családok egymást látogatják, és együtt fogyasztják el a húsvéti ünnepi ebédet, mely előétellel kezdődik, ami eltart késő délutánig, nem ritkán este 8-ig együtt vannak. Az "ebéd" hagyományos, ugyanazok a fogások, mint bármelyik másik ünnep alkalmával: hering különböző variációkban, lazac, rák, angolna, göngyölt hús, pástétom pirított szalonnával, csirkével és spárgával töltött kosárkák, sajtok ( Brie, camamber, gorgonzola, dán sajt), és a desszert....persze, hogy jobban csússzon, sör, pálinka a felnőtteknek, üdítő a gyerekeknek. A sörgyárak, csakúgy, mint karácsonykor, minden évben külön ünnepi sörrel készülnek. 
Festett főtt tojás is van a dánoknál, de itt inkább a sárga és a zöld szín a divat, illetve a gyerekek nagy kedvence a marcipános csokitojás, amit szüleik a kertben rejtenek el.
A Gækkebreve egy egyedülálló húsvéti hagyomány Dániában: pár héttel húsvét előtt a dánok kis leveleket vágnak ki, amelyekre titkos költeményeket írnak. Ezeket névtelenül küldik el (gyakran hóvirággal díszítve) és aláírásként annyi pontot jelölnek meg, ahány betűből áll a feladó neve, így könnyedén ki lehet találni, ki is lehet a levél küldője. Ha a címzett rájön, hogy ki küldte a húsvéti verset, akkor a jutalma egy húsvéti tojás lesz, ha viszont nem találja ki a feladó személyét, akkor a feladó kap húsvéti tojást a címzettől.
*január 6.-február 13.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Minden vélemény számít!