Sok dán húsvétkor elutazik, ezt tehetik, mert a többségében református dánoknál már
nagycsütörtökön bezárnak a munkahelyek, az iskolák és az üzletek. Akik
otthon maradnak már jóval az ünnepek előtt elkezdenek készülődni, nagy
mennyiségben fogynak a dán zászlóból készített füzérek, amit egyébként
legyen szó születésnapról, karácsonyról, vagy húsvétról, mindig fő
dekorációs elemként használnak a vikingek utódai.
A húsvét legfontosabb napja a vasárnap, ilyenkor a családok
egymást látogatják, és együtt fogyasztják el a húsvéti ünnepi ebédet,
mely előétellel kezdődik, ami eltart késő délutánig, nem ritkán este 8-ig együtt vannak. Az "ebéd"
hagyományos, ugyanazok a fogások, mint bármelyik másik ünnep
alkalmával: hering különböző variációkban, lazac, rák, angolna, göngyölt hús, pástétom pirított szalonnával, csirkével és spárgával töltött kosárkák, sajtok ( Brie, camamber, gorgonzola, dán sajt), és a desszert....persze, hogy jobban csússzon, sör, pálinka a felnőtteknek, üdítő a gyerekeknek. A
sörgyárak, csakúgy, mint karácsonykor, minden évben külön ünnepi sörrel
készülnek.
Festett főtt tojás is van a dánoknál, de itt inkább a sárga és a zöld
szín a divat, illetve a gyerekek nagy kedvence a marcipános csokitojás,
amit szüleik a kertben rejtenek el.
A Gækkebreve egy egyedülálló húsvéti hagyomány Dániában: pár héttel
húsvét előtt a dánok kis leveleket vágnak ki,
amelyekre titkos költeményeket írnak. Ezeket névtelenül küldik el
(gyakran hóvirággal díszítve) és aláírásként annyi pontot jelölnek meg,
ahány betűből áll a feladó neve, így könnyedén ki lehet találni, ki is
lehet a levél küldője. Ha a címzett rájön, hogy ki küldte a húsvéti
verset, akkor a jutalma egy húsvéti tojás lesz, ha viszont nem találja
ki a feladó személyét, akkor a feladó kap húsvéti tojást a címzettől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Minden vélemény számít!