Szeptember, azaz Szent Mihály hava - Mérleg hava - Földanya hava - Őszelő...

Bárki bárhogy érzi, én bizony már évek óta mindig jókedvvel fogadom a szeptembert: most már tényleg vége a nyárnak, nyakunkon az Ápisz-illatú színes évszak :-)
Summázhatjuk a nyarunkat: mit csináltunk, s azt jól csináltuk-e, de ugyanígy előre is tekinthetünk - mi jön most, mire számítsunk? Esetleg már az a kérdés is fölmerülhet bennünk, hogy fehér lesz-e az idén a karácsony... :-)) De egyelőre maradjunk a szeptembernél.
Szeptember, azaz Szent Mihály hava - Mérleg hava - Földanya hava - Őszelő...
A természethez közel élő ember számára most aztán igazán látványos a világ: bármily rokonszenves is a tavaszi üdezöld, azért a szeptember színei érettebbek - hát persze, hogy azok, hisz a nyár már megérlelte őket.  Valahol ezt olvastam: "...ilyenkor a meleg színskála kavalkádja lengi körbe a tájat, erőteljesen felvitt árnyalatokkal : a zöld már gyéren lelhető fel, helyette ott a lila, a vörös, a sárga meg a barna…" Ma van a meteorológiai ősz kezdete. Az ősz egyébként (miként a tavasz is) csakis a mérsékelt égöv évszaka. Trópusi, illetve száraz és hideg égövi tájakon nem létezik.  

 A magyar néphagyományban szeptember 1-je (túl azon, hogy iskolakezdés) az a nap, amikor megkezdik a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor bő termésre számíthatnak. Erdélyben ezen a napon állnak szolgálatba a pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony táján akartak levágni e naptól hízóra fogták. Azt mondják: ha esik az eső Egyed napján, esős őszre számítottak, ellenkező esetben szárazra - ahogy látom, inkább száraz ősz elé nézünk. 
Magyarországon az egyetemi oktatás általánosságban is szeptember 1-jén kezdődött meg - kb 650 esztendeje. Az esemény Nagy Lajos királyunk nevéhez kötődik: alkancellárja, Koppenbachi Vilmos pécsi püspök tanácsára alapított 1367-ben egyetemet Pécsett. Magyarország első egyetemének megnyitására V. Orbán pápa adott engedélyt: az általa küldött alapító oklevél erősen hasonlít a két évvel korábban megnyitott bécsi egyetemére, ebben kijelenti, hogy az egyetemnek a teológia kivételével minden tudomány oktatásához joga van. A teológiai tiltásból adódóan Nagy Lajos pécsi egyeteme akkori értelemben nem volt universitas, elnevezése Studium Generale volt. A tanárok domonkos szerzetesek voltak, ám ennél több adat jóformán semennyi nem maradt fenn. Ma azt sem tudni, hogy pontosan hol is állhatott az egyetem és vajon mennyi ideig. Az utolsó hiteles adat az egyetemről 1464-ből való. Korabeli írások szerint a hallgatók létszáma 1500-ra meghaladta a nyolcszázat. A régészeti leletek alapján egyáltalán nem biztos, de mindenesetre valószínűsíthető, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvárhoz kapcsolódott, és ott volt a diákok szállása is, talán 70 szobányi. Az írásokból csupán következtetni lehet arra, hogy az egyetem valamikor a XV. század elején megszűnt gazdasági és nyilván politikai okok miatt. Az egyik tényező a törökök benyomulása volt. (A török időkben helyén két főiskola működött - egy jogi és egy vallástudományi.) Az azonban bizonyos, hogy a mai Pécsi Tudományegyetem (rövidítve PTE) Magyarország legnagyobb hallgatói létszámú felsőoktatási intézménye. Hozzátartozik, hogy a PTE jó esetben is csak "nem hivatalos jogutódja" az 1367-ben Pécsen I. Lajos király által alapított egyetemnek. Ugyanakkor tény, hogy a PTE az egykori, pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem valóságos utódja: ma már több mint 30 ezer diákja van, köztük négy százaléknyi a külföldi.
Szép őszt Mindenkinek!

Kép innen.