4/11/2011

Időutazás

Minden fénykép hátterén, a képeken lévő emberek arcában ott van egy kis történelem. Minél öregebbek ezek a képek, annál furcsábbnak tűnik számomra az, ahogy az emberek állnak rajta - mert akkor még különleges esemény volt a fényképezés. 
Sokat nézegetem ezt a fotógyűjteményt. Mindegyik kép egy csoda. 
Egyik kedves blogomon olvastam egy hasonló gyűjteményről, egy Dél-Olasz kisváros Casarano emlékeit szedték össze. 
Olyan jó, hogy mielőtt ezek a fotók végleg az idő áldozatai lennének, valaki bescannelte ezeket, feltette a netre, hogy mi is örülhessünk nekik. Régi igazság, hogy egy kép többet ér, mint ezer szó.

Romulus Notarpietro hivatalnok és a családja 1930-ban

3 megjegyzés:

  1. Annak idején brutálisan rákattantam a fortepan-ra, teljesen beszippantott, még sírtam is. Fotó-és régiidő-mániás vagyok.

    VálaszTörlés
  2. Virag, azt hiszem, ezzel nem vagy egyedul. Nekem szokasom piacon vasarolt regi fotokat kitenni a falra; egy volt lakotarsam (pszichologus) meg rendre elborzadt, hogy ismeretlenek kepeivel veszem korbe magam.

    Zsuzsa, csak most olvastam a fortepan-os bejegyzesedet :). Itt pedig koszi a linket! Szep fotot valasztottal a casaranoi oldalrol!

    VálaszTörlés
  3. Én is pszichológus vagyok, de egyáltalán nem borzaszt el a gondolat ;)

    VálaszTörlés

Minden vélemény számít!