6/03/2012

Limonádé

Amikor megírtam ezt a posztot, nem gondoltam volna, hogy a benne lévő információkból lesznek, akik messzemenő következtetést vonnak le, és privát levelezésben válogatott sértéseket faragnak belőle. Ez is egy tatapasztalat, még akkor is, ha most nagyon fáj. Hiába tudtam, a kitárulkozás egyben a sebezhetőséget is jelenti, mégis megreccsentett. El kell döntenem, máskor is vállalom-e az őszinteséget, de ezzel céltáblának teszem ki magam, vagy megmaradok a felszínen és nem írok magamról semmit. Sokat gondolkodom azon: kiknek, mikor, mit szabad/kell elmondani, hol van a határ? Miféle aljasság kell ahhoz, hogy másokat a fájdalmukkal bántsunk meg: anyát a fogyatékos gyerekével, feleséget a részeges férjével, férjet a rest és lusta feleségével, gyereket a kiállhatatlan szüleivel, egyedülállót a társtalanságával, meddő nőt a gyermektelenségével ...?! Miközben folyamatosan ezen agyaltam, a Váralan utazást néztem, és egy reménytelen helyzetben Olivia így biztatta férjét: "King nagypapa mindig azt modta: ha az élet citrommal kínál meg, készíts belőle limonádét!"*
Arra jöttem rá, ez velem sincs másként. Igyekszem a lehetőségeimet jól kiaknázni, szeretek utazni, hát jövök-megyek a nagyvilágban; szeretek varrni és most vettem magamnak egy varrógépet a jófogásról; színházba és moziba megyek, és ha kedvem tartja, a színházi büfében kólát is iszom, szívószállal; szeretek kötni és veszek magamnak egy frankó kis fa-kötőtű készletet; ha nincs kedvem főzni, étteremből rendelem az ebédet, mert a SZÉP kártyámon van pénz; örülök a virágzó paradicsomjaimnak, amiket én vetettem; pestot készítek a saját bazsalikomból... egyszerűen csak örülök annak, ami van, és nem a hiányaimra koncentrálok. Különben, ha a pasi hozná a boldogságot, akkor nem lennének boldogtalan férjes asszonyok, nem kellenének házassággondozó heteket tartani a gyülekezetekben... Jézus nem mondja sehol sem: Boldogok azok, akiknek házastársuk van...nyilván nem, mert a boldogság nem a házasságkötő teremben kezdődik! És most félre értés ne essék, nem a negatívumomból próbálok erényt kovácsolni, hanem azt szeretném megértetni, hogy sok-sok ajándékot kaptam Istentől, amikkel igyekszem jól élni. Lehet, hogy vérlázító, hogy nem kesergek, és nem kezdek pánikba esetten társkeresőkön kutatni, és nem ragadok meg minden randi helyszínt...mert tudom, ha Isten tervében benne van, hogy legyen férjem, gyereke(i)m...nem kerülhetjük el egymást, ha pedig nem tervezett nekem családot, akkor élvezem azt, ami van! És nem szeretem kevésbé az én Uramat és Megváltómat azért mert egyedülálló vagyok, sőt!

*egy mai reklámban így fogalmazzák meg, ha az élet citrommal kínál meg, rendelj hozzá Martinit :-P

8 megjegyzés:

  1. Szerintem King nagypapa bölcs ember volt. :))

    Jut eszembe: szombaton jössz a Barkába?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, King nagypapa tudott valamit, amit érdemes megfogadunk! Igen jövök szombaton! Remélem találkozunk!

      Törlés
  2. Egy régi Praktikában közre is adták a mintát, két bogárka szürcsölgeti szívószállal a limonádét s ott áll felettük a felirat! :) Te tudod, amit tudsz, tudod, Kinek hiszel, s tudod, hogy ebbe kell kapaszkodnod. Az emberi "kedvesség" az sajnos határtalan...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondolom ez olyan amerikai közmondás lehet (ismerek még 2-t, az is hasonló). A kép aranyos lehet, majd rákeresek a gugliban :-)

      Törlés
  3. És ha nem tennéd elérhetővé az emil címedet, aki meg itt okoskodik attól megkérdezzük, hogy miért ennyire megkeseredett és frusztrált, hogy unalmában mások élethelyzetén kell szórakoznia és jóóól megmondjuk neki hol tegye ezt legközelebb?

    Szeretem a nyitottságodat és őszinteségedet, sajnálnám, ha ezt másnak sikerülne rosszindulatból tönkretennie, szerintem nagyon megtisztelő volt, hogy olvashattuk azt a bejegyzést.

    Nekem az a tapasztalatom, hogy a blogoknál sokkal koncentráltabban jön elő a rosszindulat, ez egy nagyon érdekes jelenség.

    Engem nyíltan még nem bántott senki, szerintem sikerült egy elég hatékony véd és dacszövetséget felállítanunk, de volt jó pár "földalatti mozgalom" amik szintén nem ellenem szóltak, de mégis én lettem a célpontjuk. Sajnálom őket, mert nem lehet jó, ha valakinek ezzel kell magát szórakoztatnia, és néha felbosszantom magam a hazugságaikon.

    VálaszTörlés
  4. Szép lett a blogruhád:):) Jó volt olvasni ezt a bejegyzésed. Szép napot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kedves szavakat itt is priviben is! Az igazság az, hogy minden rossz szóra 10 jó jut: találkozások, facebookos like-ok, üzenetek, skype-ok...csak vannak napok, amikor kevés a cukor :-)

      Törlés
  5. Kedves Zsuzsa!
    Szívből sajnálom, hogy bántásokat kaptál a bejegyzés után! Én azt gondolom, hogy nagy bátorság kell ahhoz, hogy az ember ezeket a dolgokat elmondja! Teljesen jól csinálod: azt az életet kell szépen és jól élnünk, amiben éppen benne vagyunk! Vannak boldogtalan házastársak, vannak boldogtalan szülők, gyerek...
    Motymotyhoz hasonlóan én is nagyon sajnálnám ha eltűnne a nyitottságod, mert így van: nagy megtiszteltetés volt a lehetőség, hogy az érzéseidről olvashattam. Sajnálom, hogy ezt mások nem így látták!
    És remélem, hogy a holnap már édesebb lesz! :-)

    VálaszTörlés

Minden vélemény számít!