Miközben

varrtam a textil szaloncukrokat, és a saját karácsonyfa díszeimet is befejeztem, úgy döntöttem, hogy idén olaszosra veszem a karácsonyfa díszítést.
Akiknél bébiszitterkedtem, már advent 1. vasárnapján felállították a (mű)fenyőfát, és minden nap egy kicsit csinosítgatták, feltettek rá 1-2 díszt... és Karácsonyra ott állt a gyönyörű fa feldíszítve a nappaliban. Nem tudom, hogy ez szokás Olaszország szerte, vagy csak Genovában (ahol laktam) esetleg csak Velencében (ahonnan a család származik) készülnek így az ünnepre, de én most megbontottam eddigi szokásaimat, és az ajándékba kapott fenyőágakat beletettem egy vázába, és elkezdtem díszíteni a "fám". És ma délután egyszerre csak Genova közepén találtam magam... a pillanatot visszahozta minden egyes dísz, amit feltettem a fenyőgallyra; mintha megint ott állnék háttal a Palazzo San Girgio-nak, szemben a tengerrel, a pálmafák között a nyílt vizet látom, élvezem a lágy szellő illatát és a sirályok vijjogását, és hiába a tél, decemberben is lágyan süt a nap, az ég és a tenger hihetetlenül kék...

  

 
Ilyesmik jutnak eszembe néhány karácsonyfadíszről.