"És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.
Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
Valának pedig pásztorok azon a vidéken, akik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.
És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.
És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!" (Lk 2:1-14)
Ez Istennek az örök karácsonyi Evangéliuma: megszületett a mi Megtartónk! Feldíszíthetjük a legszebb karácsonyfát, vehetjük és adhatjuk a világ legdrágább ajándékát, elkészíthetjük a legfenségesebb karácsonyi ételeket, tölthetjük kellemesen a karácsonyt szeretteink körében, és mégis, ha ez az üzenet kimarad a karácsonyunkból, akkor a Karácsony nem más, mint egy pogány ünnep: önmagunk vagy a családunk szeretetének az ünneplése. Ám ez nem keresztyén ünnep, nem igazi karácsonyi ünnep. Az igazi Karácsony ott kezdődik, amikor egy emberi szív befogadja a világ legdrágább ajándékát, amit Isten adhat: az egyszülött Fiát, a mi megtartó Krisztusunkat.
Áldott, Krisztus-fényű Karácsonyt kívánok nektek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Minden vélemény számít!