Születésnapi bulira gyülekeznek az emberek: barátok, család. Egybegyűlnek, köszöntik egymást szép szóval, finom falatokkal tömik meg éhes bendőjüket, szórakoznak, jól érzik magukat. Még meg is ajándékozzák egymást. De valami furcsaság azért van a dologban: Nincsen jelen a szülinapos, nincs ott az ünnepelt... Vagy csak az egybegyűltek nem látják? Vagy csak a buli résztvevői nem veszik észre, miért is, kiért is van ez a buli?
Gondolom nem nagyon kell magyarázni a szituációt: A legtöbb ember úgy ünnepli a Karácsonyt, hogy azt sem tudja, miért és mit ünnepel. Ez egy szokás, amikor kénytelen rengeteg pénzt elkölteni méregdrága ajándékokra, sok-sok finom ételre... Esetleg adományoz is, hogy a lelkiismeretét megnyugtassa: idegeneknek is szerzett egy kis örömöt... De az igazi ünnepelt ott van-e az ünneplésben? Vagy csak ünnepeljük a "fenyőfát", mintha egy fáról szólna az ünnep, mintha csak a külsőségek számítanának?! Milyen szomorú hogy egy fát ünnepelnek egyesek 3 teljes napig! Mert nem tudom, mi mit szólnánk hozzá, ha a mi születésnapunkon mindenki ünnepelne, csak éppen nem minket...
Ünnep a Karácsony, mégpedig Isten felénk kimutatott szeretetének, Jézus Krisztus eljövetelének az ünnepe. Annak az ünnepe, hogy Isten nem akarja, hogy a hülyeségeink, emberi nyomorúságaink, bűneink terhével kelljen élnünk, hanem kinyújtja felénk szerető karjait. Vár ránk, hogy levegye a lelkünket összeroskasztó terheinket, hogy szabaddá tegyen minket a szeretetre, normális emberi életre. Csak észre kell ezt vennünk, és oda kell mennünk hozzá, leborulva imádni Őt.Aki megérti a Karácsony lényegét, annak már nincs szüksége csicsás karácsonyfára, flancos ételekre, drága ajándékokra, mert ezek nélkül is boldog ünnepe lehet. Mert nem a pénz teszi az ünnepet, hanem a szeretet (ami ha akar, nagyon leleményes tud lenni! :-) !).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Minden vélemény számít!