Amikor hitoktattam, és szó szerint rohantam egyik iskolából a másikba, hogy odaérjek az órákra, nagyon irigyeltem azokat, akik irodában dolgoznak: reggel bemennek a munkahelyükre, váltó cipőt húznak, van idejük enni, nem kell egész nap állniuk, nem áznak-fáznak, nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak... Ezt hittem naivan... és amióta irodában dolgozom, látom, az irodában dolgozók élete sem játék és mese (sőt!), már a káros hatások is elértek: a sok üléstől fáj a gerincem alsó része, a csuklyás izmaim és vádlijaim beton kemények, a mozgáshiány miatt a feljött rám 5-6 kg túlsúly (+5-6 kg bánatháj), és a vérnyomásom is magasabb lett, sokat fáj a fejem...
Már régóta járok ide-oda mozogni, sétálni, de éreztem, hogy ez így kevés. A konditermet nem szeretem, büdös van, és hangosan szól a zene. Futni nem nagyon tudok, de a legjobb mozgásforma nekem: kint a szabadban futhatok, és akkor, amikor időm van rá. Amikor ezen gondolkodtam, akkor osztotta meg valaki ezt a cikket a facebook-on. Le is töltöttem a telómra az alkalmazást, már második hete rovom a köröket.
Egyre inkább előtérbe kerül nálam az, hogy a saját eszközeimmel védelmezzem a személyiségemet: fontos a remény és a biztonság érzése, pozitív üzenetet küldjek a világnak (100 happy days :-) ) → egyszóval felelős vagyok a saját testi és lelki állapotomért. Az is fontossá lett mostanában, hogy a segítő, szimbólum a másik ember számára: karban tudom magam tartani testileg és lelkileg. Felelős vagyok saját magamért.
kacagás-kocogás-érintés-segítés-lazítás (by Bagdy Emőke) ötös fogatára törekszem
jó ez az ötös, drukkolok, hogy a kocogás is meglegyen!
VálaszTörlés