Ilyen most az életem, leginkáb egy kötéltáncra hasonlít, ami egyszerre gyönyörködtet, tesz óvatossá és ingadozóvá.
“Se ti domanderanno come si attraversa la vita, rispondi: come un abisso, su una corda tesa, in bellezza, con cautela ed oscillando.”
G. Cecconi
Ezt a képet már én is vagy tettem a blogomba vagy csak akartam, de le van mentve a gépemre! :) Nagyon durva érzés. Kitartás, át lehet érni!!! Saját tengelyben kell megkapaszkodni, fejtető felfelé húz, láb lefelé, közte stabil középpont megtalál és megtart. Ennyi :) Ha életem végéig sikerül, már boldog lehetek...
VálaszTörlésPuszillak és sok erőt!
Hűűűű!Gondolok rád!
VálaszTörlésMinden jól sikerült, igyekszem elengedni azt, amit hagyni kell, igyekszem megbocsátani, leginkább magam miatt. A tanulságot levontam, a tapasztalatból igyekszem tanulni. Köszönöm a rámgondolást, Andrisnak, Hédinek és Palkónak a támogatást. Rengeteget segítettek nekem!
VálaszTörlés