egyedül voltam, se család, se ajándék (na jó, kaptam, csak nem 24-én) se karácsonyfa (a karácsonyfa talp otthon van a padláson, a cserepes tavaly kipusztult, piszkosul sajnáltam). Volt meghívásom (nem lelketlen a baráti köröm:-)), több barátnőm is hívott magukhoz, de tudatosan döntöttem úgy, inkább egyedül leszek. Mivel mindenre egyedül voltam, (pedig még 23-án is dolgoztam) ebédre mindennel kész lettem. Elmentem istentiszteletre, hazasétáltam és magam is meglepődtem, nem szorongtam, nem keseregtem...hanem kimondhatatlan békességem volt. Reggel, a bejgli-kávé kombó közben megvolt az áhított karácsonyi érzés, olyan, mint ami gyerekkoromban is volt. Vasárnap kint voltam anyukámnál, hétfőn jött egy kedves barátnőm. Jó volt így elcsendesedni, megállni, átértékelni mi is az ünnep lényege. Jó volt ez így, nem bánom, ezt is ki kellett próbálni, de soha többet nem akarok ilyen karácsonyt :-) Inkább elutaznék (most a szabi hiányában sem tudtam, de ha úgy alakul, és jövőre sem lesz komoly kapcsolatom, akkor most megfogadom: ezentúl előrelátó leszek), vagy elmegyek valahova segíteni (kórház...). Mert akárhogy is van, ez egy közösségi ünnep (Jézus sem volt egyedül a születésekor, nem csak a családja, hanem a pásztorok, bölcsek...is körötte voltak!) Jó lenne, ha egyszer csak arra ébrednék, nem vagyok egyedül. Nemcsak karácsonykor és az ünnepeken, hanem az unalmas hétköznapokon sem.
Hogy sikerült a Karácsonyotok?
Kedves Zsuzsa!
VálaszTörlésElmúlt... pedig én nem voltam egyedül... de a fiammal megbeszéltük: utána járunk, milyennek is kellene lenni egy igazi Szentestének. Mert mi minden évben próbálkozunk, és mégis mindig ott van a hiányérzet...
Lehet, Neked most az adatott meg, hogy az Ünnepelttel kettesben tölthetted az ünnepet :)
Kívánok neked sok erőt és sok örömet - adja meg az Úr mindazt, amire szükséged van!
Szeretettel: Ildikó :)
Nekünk is jól telt a karácsony...:o) pedig mi se voltunk sehol, csak itthon... De évek óta nem éreztem ekkora nyugalmat, mint most...valahogy eddig mindig rohanás volt, csomagolás, főzés-sütés, fa díszítés és estére sokszor csak úgy "beesett" az ember a fa alá... A múlt héten viszont sikerült mindent időben elkészíteni és olyan jó volt "csak" úgy várni a karácsonyt...:o) és talán ez volt épp a legjobb benne...a nyugalom...:o)
VálaszTörlésDe igazad van: legjobb barátokkal ünnepelni, közösségben! Kívánom, hogy valóra váljon az álmod ♥ :o)!
Mi hármasban kezdtük, aztán átmentünk Anyósomékhoz...teljesen jó volt! Aranyosak, kedvesek(elszúrták a halászlét!) :))) Szóval a szokásos családi karácsony volt gikszerrel...de tulajdonképpen nyugalomban. És ez nagyon jó! Megpróbáltam kihessegetni a fejemből minden problémánkat és csak az ünnepre koncentrálni. Azt hiszem nagyjából sikerült. Elégedett lehetek, mert együtt volt a család. 25-én Anyuék jöttek ebédre és Anyósomék...jó lett a káposzta, ízlett mindenkinek minden.
VálaszTörlésHogy milyen lehet egyedül lenni karácsonykor? Nem tudom. Még soha nem voltam egyedül...szerencsés vagyok? Lehet. De ahogy Te is írtad:az, hogy egyedül van az ember, nem jelenti azt, hogy magányos is. Te Jézussal töltötted a karácsonyt, majd jövőre máshogy lesz. Az nagyon jó ötlet, hogy a kórházba mész esetleg betegekhez...sokan vannak ott is egyedül ilyenkor-nagy örömet okoznál nekik!
Azért remélem, hogy jövőre nem leszel egyedül:a Jó Isten most ezt szánta Neked...az Ő útjai pedig kifürkészhetetlenek! :)
Talán jövőre velünk karácsonyozhatnál!
VálaszTörlésA mienk jól sikerült pedig "csak" ketten voltunk a fiammal. Pótanyunk itt volt dec.23-án, de dec. 24-én délelőtt haza kellett mennie gyülekezeti dolgok miatt. De így is nagyon meghitt volt a közösségünk. Békesség és nyugalom volt jelent. Életem legszebb ünnepe volt. S mellette most itthon pihenhetek. Kötök, és közben a Gyönyörködjél az Úrban c. oldalt is csinálom, behozva a lemaradásomat. :)
Volt 12 évem, amikor egyedül karácsonyoztam. Emberek és Isten nélkül. Azok a karácsonyok voltak a legrettenesebbek. De most már nem vagyok egyedül, mert Ő velem van. S dicsőség Istennek, hogy Ő veled van, Zsuzsa! De tudom, hogy még így is nehéz tud lenni.
VálaszTörlésLégy áldott!
Örülök, hogy nálatok jól teltek az ünnepek :-) Nagyon izgalmas volt szembenézni a félelmeimmel, a magánnyal, "bemenni a sivatagba"...jó kis önismeret és Isten ismeret volt! Karácsony délután sétálni, hívőként, elcsendesedni, közösségben lenni az Úrral...nagyon építő tud lenni. Azért is vágtam bele, mert szeptembertől mentálhigiénét tanulok majd, és oda bizony kellenek az ilyen élmények is. Viszont megértettem, hogy a karácsony közösségi ünnep: meg kell osztani másokkal azt, amit kaptam. Mert a szeretet ilyen, szét kell osztani!
VálaszTörlésKatus, köszönöm a meghívást :-)
Mi is gondoltunk ám Rád, bár keresni nem keestünk, mert 22-e óta egy hányós vírus társaságában telik a szünet és így telt a Karácsony is. Csak részben bánjuk, mert senkivel nem tudunk/tudtunk találkozni emiatt, de részben meg jó így nyugalomban lenni, valamiért nálunk most így kellett lennie....ilyen sem volt még a mi életünkben sem....és még mindig tart a betegségfolyam, így lehet, hogy a Szilvesztert is itthon, csendben töltjük, most az ötödik betegünk van, én még hátra vagyok. Neked továbbra is nyugalmat, békét kívánunk, szeretettel!
VálaszTörlés