Képeslap helyett

Mindenkinek mást jelent a Karácsony. Van akiknek a roskadozó, terített asztalt; van akinek az ajándékokat a fa alatt; van akinek a találkozást a rokonokkal és a barátokkal. Nekem egyiket sem, de mégis mindhármat. Karácsonykor is megterítik az Úr asztalát-minden úrvacsora találkozás Jézus Krisztussal a Szentlélek által, és az úrvacsora alkalmával (is) megkapjuk a kegyelmet, amit nem érdemlünk meg. A gyülekezetben nem csak a testvérekkel, hanem magával Krisztussal találkozom-így lesz teljes az ünnep. Jézus pedig egyben az Ajándék és maga az Ajándékozó. Karácsonykor mindannyian kaptunk egy ígéretet "Immánuel: Velünk az Isten" (Mt1:23). Velem az Isten, segít az Isten. Ez az ígéret a  legnagyobb  ajándéka az idei karácsonyomnak!
Istentől gazdagon megáldott Karácsonyt kívánok mindenkinek!

Nálunk az a szokás, hogy karácsonykor mákos és diós bejgli van, és egy (max 2) másik sütemény. Idén mézeskrémest készítettem. 

tészta:

22 dkg cukor

4 dkg zsír (5 dkg vajat tettem bele)

3 ek méz (inkább 4,5-et szoktam beletenni)

1 dl tej

(most tettem bele egy pici mézes fűszerkeveréket, és 1 ek vaníliaesszenciát)

Az egészet összekeverni, és 5 percig főzni. Ha kihűlt  (kb 10-15 perc) 65 dkg lisztet (most 2/3 finomliszt, 1/3 teljes kiőrlésű rozslisztet), 2 egész tojást és 2 teáskanál szódabikarbónát kell belekeverni, 4 egyenlő részre osztani, lisztezett deszkán nyújtani és a tepsi hátulján kisütni.

krém:

1 csomag vaníliás pudingot 5 dl tejben megfőzök

1 kis Hulala kemény habnak felverve

1 ek vaníliaeszencia

pici reszelt citromhéj

Az első lapot megkenem a krém felével, a másodikat a lekvárral, a harmadikat a krém másik felével.

A tetejét be lehet vonni csokival, de én így „csupaszon” szeretem.