Advent minden napján hozok egy
idézetet, kis gyakorlati útmutatót, ami segít jobbá tenni a környezetet
amiben élünk, és segít abban is, hogy a vasárnapi istentisztelet (mise)
és a hétköznapjaink között ne szakadék tátongjon, hanem meg tudjuk élni
azt, amit a templomban hallottunk és megértettünk az igehirdetésből. És
hogy ne csak lelkiekben növekedjünk, hanem ügyesedjünk is :-), minden
nap mutatok Nektek egy-egy könnyen elkészíthető apróságot, hogy
Karácsonyra saját készítésű díszekkel szépüljön a lakásunk, munkahelyünk
( környezetünk).
Maradjunk a szeretetben
Régen a karácsonyi ünnepi asztalnak nagy jelentőséget tulajdonítottak, az asztalt különlegesen ünnepélyes módon terítették meg, az asztalra és alá különböző gazdasági és házieszközöket, ételeket, valamint gabonamagvakat, szénát, szalmát... helyeztek, hogy a következő év termékeny legyen, a család bőségben éljen, ill. a
karácsony éjjelén látogató angyalok, halottak, Kisjézus... szállást és
ennivalót találjanak.
A keresztény kultúrkörben csupán a második legfontosabb ünnep
Jézus Krisztus születése, a családi ünnepek közül kétségkívül a karácsony a
legjelesebb, ezekben a napokban a család összegyűlik, és ez a 3 nap a
rokonok és barátok meglátogatásának időszaka is egyben. A családi együttlét fő helyszíne a szépen terített asztal, amelynek ezen a
napon másnak, különlegesnek kell lennie. Ekkor vesszük elő a máskor nem
használt porcelánt, a nagyi ezüst evőeszközét, a gyertyatartót, a
kristálypoharakat, az angyalkákkal díszített szalvétát. Szerintem az ünnepélyességet a stílus, a színek, a hangulat határozza meg,
nem a tányérok, poharak minősége és ára.
A Szenteste meghitt hangulatához szerintem a fehér és az ezüst vagy arany illik a
legjobban, ha nekem családom lenne én fehér damaszt abrosszal teríteném le az asztalt, amire ugyancsak fehér, szegélyes
vagy sima tányérok kerülnének. Karácsony napján és másnap (25-én és 26-án) vidámabb, családiasabb a
hangulat, ilyenkor nagyon meghitt tud lenni az angolszász országokban vagy a németeknél
szokásos piros-zöld összeállítás terítőben, szalvétában vagy a
díszeknél.
A teríték sorrendje nemcsak ünnepi alkalmakkor meghatározott.: a tányérok közül a legalsó a főételé, tehát a nagy és lapos, ebbe tesszük a mélytányért vagy a leveses csészét az aljával együtt. Ha nem levest, hanem előételt tálalunk, a mélytányér helyébe kis lapostányér kerül. A desszerthez való kistányért, tálkát vagy kelyhet az asztal leszedése után tesszük fel.
A teríték sorrendje nemcsak ünnepi alkalmakkor meghatározott.: a tányérok közül a legalsó a főételé, tehát a nagy és lapos, ebbe tesszük a mélytányért vagy a leveses csészét az aljával együtt. Ha nem levest, hanem előételt tálalunk, a mélytányér helyébe kis lapostányér kerül. A desszerthez való kistányért, tálkát vagy kelyhet az asztal leszedése után tesszük fel.
Nálatok milyen lesz az ünnepi asztal? Vannak családi hagyományaitok, vagy minden évben változik a díszítés és a menü is?
A gyertya alap dísz az asztalunkon...:o) De a menü? Nos, az állandóan változik...:o)
VálaszTörlésKöszi a gyönyörű képeket!!!
vannak hagyományok, de a menü és a dekoráció évente változik.
VálaszTörlésVan, akinek vannak hagyományai, és van, aki most keresi őket. Egyik sem jobb a másiknál, és mindegyikhez sok türelem kell. Szerencsére a szeretet türelmes (is)...
VálaszTörlésÉrdekes, nálunk a menü állandó :-) És igen, mindenhez türelem és szeretet kell leginkább!
VálaszTörlés