Az önismereti csoport nagyon felemás. Annak ellenére, hogy (szerintem) nagyon jó a csoportunk, és a 60. óránál olyan mélységeket osztunk meg egymással, amin mi magunk döbbenünk meg a leginkább: milyen nyíltan tudunk beszélni a fájdalmainkról, milyen jó, hogy ez érdekel másokat, milyen fesztelenül válaszolunk a kérdésekre... Ez jó, mert nagyon nagy a bizalom egymás felé, és még nagyobb a megértés mindenki részéről... Ami feszültséget okoz bennem, hogy sokszor (többször) éreztem azt, hogy nem fogadják el, hogy reformátusként gondolkodom, hogy egy-egy válaszomban benne van a Jézus Krisztus, vagy hitbeli meggyőződésem... Értem, hogy ezt így mondod, de ha úgy kérdezem, hogy...és ez baromira feszít. El is határoztam, hogy szépen, finoman, celofánba becsomagolva, de nagyon határozottan megmondom nekik szálljanak le a hitemről, és ne akarjon senki se meggyőzni arról, hogy túl jó vagyok én keresztyénnek. Ma reggel vált nagyon világossá, a Keresztről szóló beszéd a pogányoknak bolondság, a zsidóknak botránkozás, nekem pedig az Istennek ereje. (vö 1Kor 2)
Vettem Nóritól egy csodaszép fülbevalót. Eredetileg ez akasztós fülbevaló, de én csak a bedugósat és a francia kapcsosat szeretem, ezért ezt a gombot egy bedugós alapra teszem majd rá (eredetileg egy antikolt réz fülbevaló alapra szántam, de a méret nem egyezik , a gomb kisebb, és nem akarok hozzányúlni Nóri csodaszép munkájához, azaz horgolni még egy díszítő sort rá).
Szerintem se fogják megérteni amit mondasz...igaza van az igének! De neked ez a meggyőződésed, életed és ez a fontos! :o)
VálaszTörlésAz egyik testvérnő a gyülekezetből szintén tanul. A mediációs órán folyamatos konfliktusa van abból, hogy mindenbe "belecsempészi" a hitét. Elmondása szerint azóta még nehezebben tűrik, mióta kiderült, hogy ő a legeredményesebb... szóval kitartás, az a lényeg, hogy Te jól gondolod - és még meg is "fertőzheted" őket :)
VálaszTörlés