Láttátok Az óceánjáró zongorista legendáját? Olyan sok jót hallottam a filmről, de csak most tudtam megnézni. A történet röviden ennyi: egy luxushajó fűtője elhagyott újszülöttet talál az egyik kabinban, szülei feltehetően Amerikába kivándorló európai utasok lehettek, akik sorsára hagyták a csecsemőt. A talált gyermeket a hajó gépésze veszi pártfogásába és mivel az új évszázad első napja van, a gyermeket elnevezi Novecentonak (1900). A fűtő (Danny) elrejti a kicsit a hajó gyomrában és ő lesz a nevelő apja, és nem viszi a fiút a szárazföldre. Amikor a fűtő halálos balesetet szenved, a kapitány is felfedezi a fiút, megszánja és nem adja át a hatóságoknak. 1900 kilenc éves, amikor talál egy zongorát. Játszani kezd rajta és kiderül, milyen tehetség rejtőzik benne. Bár próbálják a szárazföldre csábítani, csak a tengeren érzi magát biztonságban. Hősünk különleges zenei érzékének köszönhetően, mint zongorista menedéket kap a hajón, bár lehetősége lett volna elhagyni azt, mégsem tette...
Ti láttátok ezt a filmet? Mit gondoltok, 1900 valóban abban a mikrokörnyezetben boldog volt (a hajón ahol élt)? Vagy csak elfogadta, azt a tényt, a luxushajó az egyedüli élettere? Ha a hajót elhagyta volna, önmagát is elhagyta volna? Nekem inkább a vívódásainkról szólt ez a film, minden ember egész életében vívódik valamin, 1900 azon: kimenjen-e a szárazföldre, vagy megvárja, hogy a világ elmenjen hozzá.
Nem láttam a filmet, de jónak hangzik...:o)
VálaszTörlésTimi, már szerettem volna írni, hogy nálad sem tudok kommentelni! Olvaslak ám, a sárga párnáid is gyönyörűek! Annyira, hogy kedvet kaptam a díszpárnák varrásához :-)
TörlésEz a film olyan, amit 2-3x is meg kell nézni, mert olyan sokrétű a mondanivalója!!!