Genovában hallottam ezt a kifejezést először, ami magyarul annyit tesz: szegények konyhája, paraszti konyha. Amikor kint éltem, meglepődve láttam, mindig csak az idény zöldségeket és gyümölcsöket (v)eszik, illetve csak helyi specialitásokat (kenyér félék) tesznek a kosarukba az olaszok. Soha, semmi nem kerül a szemétbe, mindent felhasználnak. Ez arra az időkre vezethető vissza, amikor elviselhetetlenül nagy szegénység volt Olaszországban, sokat éheztek. Ez jellemző a mi konyhánkra is, most csak a mákos guba jut eszembe, meg a máglyarakás, de gondolom, mindenkinek eszébe jut valamilyen "újrahasznosított" étel, amit csak a nagymamája tud elkészíteni olyan finoman, mint a világon senki más. Nem emlékszem arra, hogy nénje valamit is kidobott volna: a megmaradt tejből aludttejet készített, a száraz kenyérből prézlit, a zsenge tök héjából töklecsót...valamelyik nap azon gondolkodtam, sokszor a semmiből olyan ebédeket főzött, mind a 10 ujjunkat megnyaltuk. Egyik nap hallottam a rádióban, ahol ennyi kenyeret kidobnak, ott nincs igazi válság. Van benne valami. Az egy személyes háztartást fenntartani a legköltségesebb, bármikor alá tudom támasztani (sajnos). Vannak dolgok, amiken nem tudok spórolni, de azon, hogy mi kerül a tányéromra, igen. Ezért megpróbálok kevesebbet költeni az ételekre, igyekszem ésszerűsíteni mindent.
Két olasz tészta szósz receptjét hoztam nektek, mindkettőt nagyon szeretem, egyik sem kerül sokba!
Toszkán sajtos tészta:
Oliva olajra ráöntesz egy kis növényi tejszínt (Panna cucina-nagybótban kapható), beleteszel kb 10 dkg reszelt parmezánt, pici sót, borsot, szerecsendiót. Mire kifőtt a tészta (farfalle), a mártás is elkészült. Panna cucina 200 ml kb 350 Ft
1 csomag tészta kb 350 Ft
1 csomag reszelt parmezán kb 300 Ft
3-4 személyre 1000 Ft-ból kijön az ebéd.
Sugo:
Ez nagyon népszerű egész Olaszországban: oliva olajon/húsos szalonnán hagymát pirítunk (van amikor elmarad a szalonna és a hagyma is, szóval csak az oliva olaj van) erre ráöntik a paradicsomszószt (nincs házi par. pürém, ezért én a Muttit szeretem a legjobban). Csak só, bors, fokhagyma az eredeti ízesítés, vannak akik cifrázzák és tesznek bele bazsalikomot, rozmaringot, 1-2 szegfűszeget, vagy sárgarépát reszelnek bele. Egyetlen titka van: sokáig kell főzni, minél többször melegítik, annál finomabb! Lehet húsgombócot is sütni és azzal tálalni, én tagliatelle-vel szeretem a legjobban, de bármelyik tésztával finom.
1 csomag tészta kb 350 Ft
1 Mutti kb 400 Ft
hagyma, fokhagyma 50 Ft
3-4 személyre 800 Ft-ból kijön az ebéd.
:D Ebben is egy az ízlésünk!
VálaszTörléshttp://www.mondofroni.blogspot.com/2011/06/la-cucina.html
Meg is van a mai vacsi! Köszi!!! :D
frónai, Nagyon jó bejegyzést írtál, be is tettem a linket a címhez,más is olvassa el :-) Nagyon szeretem a sughetto-t :-)
VálaszTörlésMost aztán nagyon éhes lettem!!! Köszi a recepteket!!! :o)
VálaszTörlésKét évig éltem Ausztriában : a hölgy Rómában született, majd egész felnőtt koráig folyamatosan olasz bejárónőjük volt. És persze a nagymama is ellátogatott párszor és megmutatott egy-két dolgot, amit Ő is Rómában tanult! Legkedvesebb emlékeim közé tartoznak ezek az olasz kulináris órák...igyekszem nem elfelejteni, amit Tőlük tanultam! Persze ahogy Nálunk van bajai és dunai halászlé, úgy a római asszony is másképp csinálja a sugo-t, mint a szicíliai...de azért a főzés és az étel szeretete és tisztelete mindenhol ugyanaz.
VálaszTörlésFőztünk igazi carbonara-t, aminek semmi köze ahhoz a szörnyű trutymákhoz, amit itt adnak carbonara-ként.:)
Hozz még Nekünk olasz recepteket!!!
hmmmm. imádom az ilyen tésztákat. köszi a recepteket!
VálaszTörlésNémi kiegészítés a poszthoz: Olaszországban a panna cucina a nagyon zsíros nem növényi tejszín. Viszont ami nálunk kapható Panna cucina néven, az sűrű növényi tejszín! Már vannak újabb ötleteim, ami kevésből kijön és finom. Igyekszem nem minden nap recepttel jelentkezni, mert a gasztro bloggerséghez igen kicsi vagyok :-P
VálaszTörlés