Ha
segítőbeszélgetés jegyzőkönyvet kellett írnom, vagy a kliensemmel
elakadok, és hiába gondolkodom azon, hogyan lehetne tovább gördíteni őt,
mert beragadt egy élethelyzetbe, de nem akar toporogni... ilyenkor
hihetetlen feszültség, tehetetlenség, düh... van bennem, amit futással
szoktam levezetni. És futás közben gondolkodom a megoldáson, néha egész
jól meglátom az összefüggéseket. Néha. A mai futáson meg azon gondolkodtam, ha
lenne 3-4-5 kliensem hetente, minden súlyproblémám megoldódna, és annyi
mákosgubát ehetnék vacsorára, amennyit csak akarok :- D
:)))
VálaszTörlésÁldott Pünkösdöt kívánok!