Sokszor szerettem volna már írni a cigánymisszióról, ahova járunk. Sokat tanulok Istenről, magamról, a szolgatársaimról és persze a cigányokról is. Nálunk magyaroknál azt tapasztaltam, az a szokás, ha kisbaba születik, az újszülöttet nagyon féltik, nem lehet kézbe venni...nem emlékszem arra, hogy 6 hetesnél kisebb babát kézben fogtam volna. Mindig csak csodáltam a babákat... három lépés távolságból.
Most vasárnap is voltunk a cigányok között. Van egy kedves fiatalasszony (kb 22-24 éves), akinek december 24.-én született meg a 3. kislánya. Mindig meglátogatjuk, ha ott vagyunk, nem tagadom, nagyon megszerettük egymást, sokat beszélgetünk minden féléről, úgy csajosan :-) Vasárnap, félve megkérdeztem tőle: - Felvehetem a kisbabát? Olyan természetesen válaszolta: - Persze, nyugodtan, úgy, mintha a tiéd lenne! Hát, nem kellett kétszer mondani, az biztos :-) Megdöbbentem, hogy milyen jól esett ez a mondat és a bizalom.
Annyira szeretnék képeket mutatni nektek. Olyan szép gyerekek vannak arra felé, hogy csak gyönyörködni tudok bennük!
Ez szép.....
VálaszTörlésTudtál venni mécsesházikót?????????
Házikót láttam a belvárosban (facebook-os oldaluk: https://www.facebook.com/szimpladesignshop) , de nagyobbat szerettem volna, és fehéret. Majd hoznak olyat is, és akkor veszek.
VálaszTörlésÉn is régóta gondolkozom a cigánymisszión és idén szeretnék a tettek mezejére is lépni, de nem egyedül, hanem az egyház missziósaival, akik tapasztaltabbak jóval nálam e téren és család sem köti le őket. Szeretnék tanulni tőlük!!!
VálaszTörlésCsillagos, ha át tudsz jönni Mo-ra vasárnap délutánonként (havonta 2x), jöjj velünk. Nem tudom, h mi (pasarétiek) benne vagyunk-e a nagy ref. országos cigánymisszióban. puszi
VálaszTörlésZsuzsa! Most olvastam a válaszodat.És milyen színű házikóik vannak?
VálaszTörlés