Vízkereszttől-hamvazószerdáig * Svédország

Svédországban ez az időszak a semla sütemény „szezonja”. Valamikor csak farsang utolsó napján, húshagyó kedden sütötték és ették ezt az édességet, manapság viszont januártól egészen húsvétig sütik és fogyasztják.

Hozzávalók 14 darabhoz:

50g élesztő

100 g vaj

3 dl tej

1/2 tk só

1 dl cukor

1 tojás

1/2 tk szalalkáli (elhagyható)

kb. 10 dl liszt
a megkenéshez 1 tojás
a töltelékhez kb. 150 g mandulamassza, 2-3 ek tej
a díszítéshez: 2-3 dl felvert tejszín, porcukor

Az élesztőt egy nagy tálba morzsoljuk, a vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk a tejet, és az élesztőre öntjük. Addig kevergetjük, amíg az élesztő feloldódik. Hozzáadjuk a sót, cukrot és tojást, végül a szalalkálit és lisztet, és sima tésztává gyúrjuk. Letakarva 30 percig kelesztetjük. Lisztezett deszkára borítjuk a tésztát, lazán átgyúrjuk, 14 részre osztjuk, amelyekből kis cipókat formázunk, és sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk. További 15-30 percig kelesztetjük, tetejüket megkenjük felvert tojással, és 240 fokra előmelegített sütőben 8-10 perc alatt megsütjük.

Rácsra helyezzük a semlákat, és hagyjuk kihűlni. Levágjuk a zsemlék tetejét, belsejükből egy kevesek "kivájunk", összemorzsoljuk, ezt robotgépben összekeverjük a mandulamasszával és a tejjel. Az így kapott töltelékkel megtöltjük a semlákat, majd tejszínhabot nyomunk rájuk, végül ráhelyezzük a "kalapjukat". Porcukorral megszórjuk a tetejüket. 

Amikor nincs itthon mandulamassza, mandulából és cukorból készíthetjük el: fél kilóhoz 250 g mandulát robotgépben megdarálunk, hozzáadunk 2 1/2 dl cukrot, és 5 percig "mixeljük".
  
Régen a dél-svédországi falvakban igencsak durva módon szórakoztak nagyböjt idején. Már a játék neve is sokat elárul: „Üsd ki a macskát a hordóból”, fogtak egy macskát, bezárták egy hordóba, amit magasra felfüggesztettek. A falubeli fiatal legények lóhátra ülve elnyargaltak a hordó mellett és a kezükben lévő fadoronggal hatalmas ütést mértek rá. Ha az ütés elég erős volt, a hordó széttört, a szerencsétlen állat pedig lezuhant a földre. A győztes lett a „Macskák királya”. A későbbiekben macska helyett üveget „használtak”.

Észak- és kelet-Svédországban, ahol a tél hosszabb, más, szelídebb játékot űztek. Több szánkót egymás mögé kötöttek és ahányan csak ráfértek, felültek erre a közös szánkóra, majd lecsúsztak vele a domboldalon. Attól függően, hogy milyen messzire sikerült lejutni, olyan répa- és len termés volt várható. Ezért hívták ezt a szánkózást „Nagy répa és hosszú lenszár” utazásnak.

Jóval a kereszténység felvétele előtt is megünnepelték a tavasz eljöttét. Egy levágott nyírfavesszőt bevittek a házba, ahogy a „halott” vessző kezdett leveleket hajtani, úgy éledt fel odakint a természet. Nem tudjuk milyen régről ered ez a szokás, de azt igen, hogy a középkorban a nyírfavessző össze kapcsolódott a húsvéttal. Egymást megvesszőzték, így emlékezve Jézus szenvedésére. Később a házba vitt nyírfavesszőt színes tollakkal és más díszekkel díszítették fel.

Nagycsütörtök régen a boszorkányok napja volt, amiből mára csak annyi maradt, hogy nagycsütörtökön a kislányok „bölti boszorkányoknak” öltöznek, kifestik az arcukat, kendőt kötnek a fejükre és körbe járják a szomszéd házakat. Maguk festette-rajzolta húsvéti képeslapokat osztogatnak és cserébe finomságokat kapnak. A felnőttek különösen nyugat-Svédországban szokás még ma is  húsvéti tüzeket  gyújtani, más vidékeken pedig petárdákat robbantgatnak...

A mai svéd húsvétból említésre méltó az ünnepi étkezés...Az asztalra tojást, többféle pácolt heringet, füstölt lazacot és Janssons frestele-t tesznek, amihez fűszeres snapszot isznak. Van ahol báránysültet esznek krumplival, és zöldségkörettel.

Janssons frestele

A kivajazott edényben több rétegben lerakunk vékony krumpliszeleteket, vajban megfuttatott hagymakarikákat és szardella darabokat, a lényeg, hogy a legalsó és a legfelső réteg krumpli legyen. Tetejére vajat teszünk, ráöntjük a  tejszínt és a szardella levét, kb 20 percig sütjük, majd ismét meglocsoljuk tejszínnel és még fél órát sütjük.

*január 6- február 13.