Nem kertelek, utálom a novembert. Mert hideg, sötét, sokszor esik és nagyon hamar sötétedik. Ha szerencsém van, akkor még egy darabig nem havazik, és nem esek
el a reggeli lefagyott ködszitáláson. Minden szürke és színtelen
(kivéve egy- két reményteljes ruhadarabot, színes esernyőt) és sötét. Kevés lélekemelő pillanat van ebben a hónapban, leszámítva a Móriczon felfedezett sült gesztenye árust, az esténkénti gyertyagyújtást... Azt hiszem az egyetlen reménysugár ilyenkor, hogy minden nap közelebb vagyunk az áhított decemberhez, az Adventhez, a forralt borozáshoz, és itt van még a téli napforduló is, amiután lassan, de biztosan legalább a sötétből kezdünk kimászni ( a hideg még marad egy darabig :-( ).
Íme néhány tuti tipp, amitől elviselhetővé válik a pocsék november:
1. Emlékezz kellemes dolgokra, pl a nyári napokra, kirándulásra, dicsérő szavakra, amiket másoktól kaptál...
2. Szánj magadra több időt, menj fodrászhoz, hallgass zenét, aludj délután, vegyél kondi bérletet...
3. Találkozz a barátaiddal, ne sajnáld az időt a számodra kedves emberektől! Menjetek kávézni, vacsorázni, sétálni a
barátaiddal, családtagjaiddal. Nekem a pár órás kiszabadulás az
otthoni-munkahelyi hangulatból csodákra képes.
4. Egyél csokoládét*, és légy boldog :-) (*= gyümölcsöt, igyál nagyon finom drága tea)
5. Hordj ékszereket (nyaklánc, karkötő, fülbevaló...), vagy színes ruhákat :-)
Irány a futópad, a gyümölcsöskosár, a horgolótű a színes fonállal, a nyári képek és decemberig meg sem állunk :-D
Ti mivel dobjátok fel a szürke novemberi napjaitokat?
Most nem értek egyet. Igaz, hogy sötét, hogy hűvös, hogy nyirkos, hogy bebújik a kabát alá... De! Végre van idő egy csomó benti dologra, amit eddig húztam, halasztottam, mert sajnáltam elvenni az időt a kinti léttől. Elő lehet venni a vaskosabb könyveket. A fonalakat. A filmeket. Be lehet bújni a paplan alá, szekrénykére teás csészét, kekszet készítve. Teázást lehet megbeszélni a barátnőkkel - nyáron mindenki többet fut, rohan, ilyenkor kezd kicsit lelassulni az élet.
VálaszTörlésDe lehet, hogy csak öregszem... :-)
A hideg reggeleket és a korai sötétedést én sem komálom.
VálaszTörlésÉn beiktattam egy kis színterápiát. Vettem piros táskát, piros pénztárcát és horgoltam színes sálakat, kendőket.
Nekem sokat segít még az illóolaj párologtatása, és a körtés muffin :D
Bettinek igaza van...:o) Ilyenkor valóban be lehet húzodni a jó kis meleg kuckóba és el lehet kezdeni a készülődést a karácsonyra, mert a december olyan hamar eljön...:o)
VálaszTörlésDe lehet én is öregszem...:o))
Az az igazság, hogy én szeretem az őszt. Nem hangol le sem a hideg, sem az eső, sem a sötét. Természetemből adódóan nem hajlok depresszióra, mert közeledik a tél. Nekem alapvetően nincsenek unatkozós napjaim, de jó lenne néha elmenni Apukával Cukrászdába, Moziba, Teaházba, vagy bárhová. De majd egyszer...
VálaszTörlésÉn mániásan szeretem a novembert. Éppen a köd, a hideg, a dér, a fények, vagy éppen fényteleség miatt. Nagyon novemberi lelkem van... Sőt, ez a hónap - én vagyok...
VálaszTörlésA képed pedig gyönyörű.
Csatlakozom azok táborához :) akik imádják az őszt, benne a novembert is, a nem éles, hanem nyugodt fényeket, a fák között a ködfátyolon átszűrődő napsugarakat, a barnán, sárgán, vörösen izzó faleveleket... :) Nagyon szeretem!
VálaszTörlésKati (Párom, Road Lee címéről)
de jó kis lista
VálaszTörlésés kezdeményezés
én is próbálkoztam ilyesmivel, de válasz nem nagyon érkezett
nekem a zene nagyon fontos a listában, egyedül, vagy másokkal, de ZENE
és TÁNC!!!
Novemberben még tart a lendület, semmi gond, aztán jön advent, repül az idő, majd a január. Na ott már kezdődik.
VálaszTörlésFelsoroltál mindent, bár csoki helyett én sütit, ha nagy a baj, csokis sütit eszem, és a zabpelyhes keksz szerintem csodákra képes!
Érdekes, hogy kisebbségben vagyunk ezzel a nem szeretem érzéssel :-) A zene és a tánci is nagyon hasznos, tavaly ősszel néptáncra jártam, rengeteget segített!
VálaszTörlés