Frances Mayes 20 éve vett házat Toszkánában, és olaszországi kalandjaikat írja meg könyveiben, ami egyszerre úti könyv, receptes gyűjtemény, élménybeszámoló. Bepillanthatunk a baráti körükbe, hogyan látja egy amerikai az olasz hivatalokat (ügyintézés...), hosszasan ír a kirándulásaikról, titkos recepteket is megoszt velünk... Az első két regényben szenvedélyesen ír még a legapróbb dologról is, gyönyörűnek lát(tat)ja a piazza köveit; lelkesedik azért, hogy az olasz konyha mindent felhasznál, nem dobnak ki semmit, mégis fejedelmi ételeket készítenek minden évszakban; úgy mesél a cortonai piacról, hogy érzem az illatokat, hallom a dallamos olasz nyelvet, látom a színek kavalkádját... Későbbi könyvei (fényképes albumok és ez is) már kevésbé a Dolce vita-ról szólnak, nekem kevésbé jön át az olasz mentalitás, hangulat... ezek könyvek olvasása alatt nem tört rám a Most azonnal Toszkánába akarok menni! érzése.
Ha őszinte vagyok: szeretnék én annyi időt eltölteni Olaszországban, hogy szenvtelenül, pusztán tudósítás jelleggel írjak egy-egy szarvasgomba vadászatról, raccolta-ról...:-)
Képek az internetről
ez a legutóbbi könyve, ez nekem nem annyira, ettől szomorú is vagyok eléggé :o((
VálaszTörlés