Vagyok

Isten kegyelméből vagyok, aki vagyok, örök élettel megajándékozott, keresztyén, református, magyar, jobboldali, pedagógus, hittan oktató, testvér, barát, szomszéd, munkatárs, beosztott, albérlő, főbérlő.... Vagyok. Látok, hallok, érzékelek, van véleményem, amit meg tudok fogalmazni, tudok mellette érvelni. Képes vagyok becsomagolni és a másik szemébe nézve elmondani. Képes vagyok szeretetet adni és elfogadni. Képes vagyok megbocsátani és bocsánatot kérni. Képes vagyok ok-okozati összefüggéseket meglátni, politizálni (közügyekkel élni), kevesen mondhatjuk el magunkról itthon, amire én igen büszke vagyok: bejelentve dolgozom, jócskán hozzájárulok a közöshöz (közbiztonság, közoktatás, közvilágítás...). A körülöttem élő emberek politikai, vallási, erkölcsi... nézeteik nem befolyásolnak, nem ezen értékek mentén  alapján választom meg kik a barátaim, ismerőseim. Igyekszem nem ítélkezni senki felett, igyekszem mindenkiben meglátni Isten teremtményét, a (szenvedő) Krisztust. A közelmúltban a felsőoktatási reformról szóló facebook-os poszthoz hozzászóltam, konkrétan felettem egy kérdést, amire nem tudott szavakkal válaszolni az ismerősöm, és válaszként törölt az ismerősei közül, majd a tegnap a blogján kibeszélt, lejáratott (név nélkül, de igen jól beazonosíthatóan, ofkorsz). Tudatosan kerülöm az aktuál politikai témákat itt, mert bár szeretek politizálni, de nekem nem istenem a politikum, hiszem és vallom "Ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett". Számomra az abszolútum maga Jézus Krisztus Isten Fia a Megváltó, ezért bár szeretem az állatokat, a természetvédelmet, a kézimunkát, a gyerekeket, a politikát, a pszichológiát, az irodalmat, a zenét... egyiket sem veszem körül vallásos áhitattal. 

Erősen gondolkodom bezárom a blogomat, mert bántva engem és rám hivatkozva a reformátusokat (keresztényeket) ne beszéljék ki és ne járassák le.

Áron

Neki készül a körökből a horgolt takaró. Hamarabb jött, mint vártuk...február 1. hetén kellett volna  megszületnie, de vasárnap hajnalban megszületett 35,5 hétre. Bár nem kicsi baba (3150 gr, 52 cm, az apgárja 8/9) mégis az első pillanatban inkubátorba tették, nem lehet kivenni és infúziót kap. Nehéz időszak ez a babának is és az anyukának is, köszönjük az értük mondott imákat.

Mersz-e a holnapba nézni?

Csodálom Jézus Krisztust, ahogyan a földre jön, és saját kezébe veszi a dolgokat. Nem mást küld, hogy Ő fáradt cinizmussal a mennyei trónusán ülve szemlélje és kommentálja az emberiség vergődését. Ő közénk jött, és szembe ment az akkori világ sodrásával, az erőszakos, kapzsi, lusta, élvhajhász semmittevéssel.
Utat keres, építkezik, társakat gyűjt, megtanítja őket csendben lenni, befelé fordulva imádkozni, felfedezni a mennyei Atya vágyaink által szívünkbe írt álmait. Naponta útra kel, bejárja a szülőföldjét, bátran nyíltan szóba áll az emberekkel, meghallgatja őket, vigasztal, bátorít, segít. Egyetlen kérdés, egyetlen gond se jelent számára akadályt, lendületesen vállalja azokat és megoldja. Keresztelő Szent János lefejezése, egy-egy kudarc nem bénítja le, nem ül félre duzzogva, hanem kitartó szívóssággal megy a szeretet útján előre. Nem gyűjt kincseket, vagyont, nem áll be egyetlen politikai irányzatba sem, szabadon száll, hiszi, hogy jósága, szeretete az egész világot megmozgatja. Egyszóval Jézus él, alkot és szeret, megy előre! Már önmagában ezért a tevékeny, lendületes életéért, én Jézus Krisztus mellé állok.
Olyan döbbenetes látni, hogy sok-sok ember csak a saját pitiáner szórakozásáért mozdul meg. Csak korlátolt létének a fenntartását vállalja, önmagáért él, és nagyon sokan még azt is csak ímmel-ámmal teszik... Annyira szeretném ezeket az embereket felrázni, rádöbbenteni arra, hogy drága, egyetlen életüket pocsékolják el. Hogy lehetne az embereket a félénk, helyben tipegő, önzés burkában besavanyodott életükből kimozdítani? Felszabadítani a szeretet, az alkotás, a valós létezés csodálatos szép világára? Hogy tudnám elmondani érthetően, megmutatni azt a tiszta örömet, melyet a szeretet útján, botladozva is, de elinduló ember megtapasztalhat?
Lehet, hogy izgalmas egy számítógép előtt ülve vezetni egy autót, szimulált hajtűkanyarokat bevenni, de mennyivel izgalmasabb  becsületes munkád gyümölcseként megvásárolt autódat vezetve családodnak megmutatni gyermekkorod szép, mesés tájait. Lehet bekeseredve, szárnyszegetten reménytelenségbe ostorozni ezt a világot, de mennyivel jobb leülni és megfogalmazni egy verset, egy gondolatot, mely mint egy langyos szellő belekapaszkodik embertársad csüggedten logó vitorlájába, és elindítja őt a reális létezés hatalmas óceánján.
Jó dolog megérezni a kis magban feszülő élni akarást és azt szelíden jó földbe tenni, a szerető szolgálat alázatával öntözgetni. Jó dolog meghallani egy kisgyermek ki sem mondott panaszát és egy otthon, intézményecske létrehozásával, óvodával, gyermekvédelmi központtal válaszolni a kibontakozás utáni néma vágyra. Jó dolog mint egy láthatatlan angyal e világon keresztül suhanni, itt ott csendesen megállva, az életet szolgálni, szeretni az alkotás Istenét. Nagyon jó dolog élni és alkotni! Ha az Isten maga mondaná, hogy nincs túlvilág, és nem tartják számon a szeretetből adott pohár vizet, a jó szót, a lehajló gyöngédséget, a másokért végzett munkát, én akkor is ezen az úton mennék tovább, mert jó dolog a létezés örömét megosztani embertársaiddal. Jó dolog a kis homokból várat építeni, a téglából templomot az Istennek, otthont az embereknek. Jó dolog a földet feltörni, és tarka virágot, hatalmas fákat ültetni csak úgy, hogy legyenek, hogy létükkel tanúskodjanak az élet, a kibontakozás, a folyamatosan mozgásban lévő Isten irántunk való végtelen szeretetéről.
Megéri? Építed, szépíted a világot, és észre se veszed: magadat építed, bontakoztatod ki, minden egyes kapavágás nemcsak a földet teszi lakhatóbbá, hanem magadat is. Mindennapjaid szeretetének tüzében kiégő tégláidból nemcsak kint a világban épül ház, otthon a családodnak, hanem belülről építkezve megszületik benned, a családjáért felelős felnőtt, az apa, ki életet ad. Csodálatos életet adni, gyermeket szülni, és azt becsülettel, türelemmel az öntudatra ébredésig felnevelni, majd imádságos szeretettel az útját mindvégig egyengetni, és öreg fejjel az általad ásott kútból felbuggyanó tiszta vízben megmosakodni.
Te ástad a kutat, de annak életet adó tiszta vizét nem te teremtetted, általad születik valami, ami nem te vagy, mely életet ad sokaknak, s melynek tükrében megláthatod végre te is az igazi, szép arcodat. Persze, hogy megéri a teremtő Istennek társává válva magadat e világban kiteljesíteni. Semmiből a végtelen létbe felnőni, úgy lenni hatalmas fává, hogy forró nyarakban érett magvaid ezreiben, erdővé válsz.
Minden egyes perc, óra mit Isten jóságosan neked adott, s melyet te jó szándékú munkával, alkotással nem kamatoztatsz, melyet a semmittevés, az önsajnálat, a meddő poénkodás, a helyben topogás céltalan kocsonyájában töltesz, elvesztett, soha vissza nem térő lehetőség. Tiszta szívemből sajnállak téged, ki évekig célozgatsz, de nem mered meghúzni a ravaszt. Igen sajnállak téged, ki olyan szellemi, lelki, anyagi erőket gyűjtesz, melyekből nem épül vers, szerelem, ház, haza, melyek csak poros raktárrá teszik életed, s téged értelmetlen limlomjaid őrzőjévé, egy karikás szemű, betörőktől rettegő éjjeliőrré.
Mi vagy te?
Egy szárnyatlan sas, a porban kapirgáló tyúkok között? Nem haragszom rád, csak szánlak, mint azt a vándort, ki balgán megáll és tikkadtan szomjazik az életadó kút mellett. Izgalmas, érdekes az élet, és ne azért buggyanjon ki szívedből a dal, mert általa unatkozó emberek sztárja lehetsz, hanem csak azért mert jó énekelni, társa lenni a korán kelő pacsirtának, ki dalával ébreszti a hajnalt, és a vándort. Jó alkotni, a vásznon megragadni egy mozdulatot, egy csak általad megsejtett hajlatát a tájnak, és azt, amit csak te egyedül látsz, alkotó munkáddal alázatosan láthatóvá tenni az egész világnak.
A mozgásban lévő Istennek szolgája vagyok. És mint a gyermekkorod játékában a szaladó gyermek, szeretnélek életadó simogatással megérinteni, hogy életed legyen, és te is mozgásba lendülj, hogy merj magadba fordulva álmokat látni, és azokat társakat keresve bátran megvalósítani. Megtapasztalni azt, hogy milyen csodálatos társa lenni a világot, tiszta, szép vágyaid által beléd irt irányban tovább teremtő Istennek.
Krisztus Isten reális válasza volt az emberiség évezredes adventjére. Jézus léte örök válasz, nem csak a megannyi miértre, hogyanra, hanem a te alapvető örök kérdéseire is. Az élő hit, az erőt adó remény válságban van, és persze ez újabb és újabb politikai, gazdasági kríziseket szül. Hogyan tovább? A kérdés az, hogy mersz-e magadba nézni, mered-e kimondani, megfogalmazni a végtelen utáni tiszta sóvárgásaidat? Mered-e félrelökni a kufár, csak a vagyonukat halmozni akaró kereskedők csillogó reklámjait, és kimondani mindazt miért érdemes élned, dolgoznod, meghalnod? Mered-e alázatos partnerségben Istennel tovább teremteni ezt a szép világot? Mersz a gondolkodó, kereső embertársaid sorába állni, hogy te is akár egyetlen dallammal gazdagabbá tedd magadat, és társaidat? Mersz a holnapba nézni, és talán milliók által, a csendes adventi imában kértekre, Isten simogató válasza lenni?
Karácsony után mersz szeretetből mások számára megtestesülni? Újból útra kelni? Mosolyogva az emberek kérdéseire, kéréseire, megnyugtató válasz lenni?
Egyetlen dolgot kívánok az új esztendőbe: Merj ezekre a kérdésekre bátran IGENT mondani.
Szeretettel,
Csaba testvér
2013. január 8.

D&G

Nagyon szeretem a reklámokat, mindegyiket örömmel nézem, vagy azért mert vicces, vagy azért mert aranyos kutyák vannak benne, vagy egyszerűen csak az ötlet tetszik...  Giampaolo Sgura képei számomra maga a katarzis, minden benne van, amiért rajongok :-)
Bianca Balti és Monica Bellucci eljátsszák a hagyományos matriarcha olasz családot a 2012 tavaszi  Dolce & Gabbana kampányában. Olaszosan nosztalgikus...

Még több kép  itt :-)

422.*

Szép hétvégét mindenkinek!

*Református énekeskönyv 422. dicsérete

Bárcsak

Az amerikai Samantha (Jennifer Love Hewitt) egy neves londoni zeneiskolában tanul, és a szabad szellemű, csupa tűz lány őrülten szerelmes brit barátjába, Ianbe (Paul Nicholls). Ian azonban csak a munkájának él, így még arra sincs ideje, hogy végiggondolja: ha nem törődik az érzelmeivel, és elhanyagolja barátnőjét, végleg elveszítheti. Amikor aztán Samanthát végzetes baleset éri, Ian végre ráébred, mit is jelentett számára a lány. Bárcsak elmondhatta volna neki... Vagy még nem késő? Egy különös csodának köszönhetően Ian lehetőséget kap, hogy újraélje a tragikus napot, és talán megváltoztassa a nekik rendelt sorsot.

Gyönyörű és egyben szomorú is ez a film :( Meg kell becsülni a másikat és ki kell mutatni az érzéseinket, ez mindennél fontosabb.

"Üss vagy fuss!"*

* "Mit mond a stressz törvény? Üss vagy fuss! Csakhogy mi kultúrlények vagyunk, nem üthetünk... Akkor mi van? Ütöm saját magam." 2. felvétel, 6:32

Vágyakozás

Nemsokára beköszönt egy új tavasz, és mindennél jobban vágyom arra, hogy kiülhessek a kertbe. Tegnap amikor hazafelé mentem, még világos volt... olyan jó ez, egyre hosszabbak a napok és egyre melegebb az idő is kint...  Sokat gondolok arra, milyen csodálatos, amikor ki lehet ülni a kertbe, lehet kint kávézni, kötni, horgolni...

 a kép sajnos nem a mi kertünkben készült

Szép hétvégét mindenkinek!

Napfelkelte

Soha nem tudtam mit kezdeni a szilveszterrel, a kényszerű jókedvvel, virrasztással, bulizással, ivással... December utolsó napjaiban olvastam - és így idén először felcsillant egy olyan köszöntése az új évnek, ami nekem is nagyon tetszik...- hogyan ünneplik az új évet Koreában. Van aki hegytetőn, van aki tengerparton, de az újév első napján összegyűlnek az emberek, hogy megnézzék az első napfelkeltét. Budapesten ugyan nincsenek nagy hegyek, nincsen tengerpart sem, viszont itt van nekem a Citadella, ahol a Nap tegnap 7:36-kor kelt fel, ami nem túl korai, ezért beprogramoztam magam a  napfelkeltenézésre. Úgy éreztem látom kell az év első napfelkeltéjét, ez méltó kezdete 2013-nak!

2012 Isten veled, 2013 Isten hozott!

A napokban elgondolkodtam, milyen is volt számomra a 2012-es év, és végiggondoltam mi mindent szeretnék véghez vinni a következő évben. És ekkor eszembe jutott, most(antól) többet szeretnék, mint csupán leírni a terveimet, vágyaimat, céljaimat... tudván, néhány hónap múlva csak a füzetemben maradó tinta lesz belőlük. Amikor eljutottam erre a gondolatsorra kezembe vettem a Szentírást és megtaláltam a választ a Kolosséiakhoz írt levélben: "Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek." (3,17) Ebben az évben is fogadalmaimnak nem rám kellene irányulnia, hanem Krisztusra, és arra, hogy Ő milyen helyet tölt be az életemben. Mikor az emberek rám néznek, vajon látják Krisztus együttérzését, kedvességét, alázatát, türelmét? Vagy pont ellenkezőleg: mérgességet, az együttérzés hiányát és haragtartást látnak? Ebben az évben Krisztus fényét szeretném továbbadni, szeretném megmutatni azoknak, akik eltévelyedtek, akik nem ismerik Krisztust, megfáradtak és békét, örömöt keresnek, hogy Krisztusra van szükségük. Ez az én fogadalmam. 

Nektek mi a fogadalmatok az új évre? 

Urunk kegyelmével, szeretetével, irgalmával teljes új évet kívánok Nektek!

Körök

Az idei karácsony eltelt velem. Annyira más volt, mint az eddigiek, annyi új impulzus ért, hogy csak 25-én hajnalban kezdtem el végiggondolni az Anyukámmal együtt töltött karácsonyokat.  Nehéz volt a szívem és arra gondoltam, mennyi hasonlóság van köztünk (a hangunk, a kezünk....) és ameddig úgy főzöm a krumplilevest, ahogy Ő, addig része az életemnek, bennem él tovább. Ezeket a gondolatokat jártam körbe-körbe, amíg sikerült megnyugodnom. Hiába tudom 4 hónapja, soha többet nem lesz mellettem, nem voltam rá felkészülve. Soha nem vagyok felkészülve a nehéz helyzetekre. Soha.

Ilyen takarót horgolok barátnőm februárban születő kisfiának, csak színesebb körökből lesz, a széle viszont ugyanilyen, azaz fehér. Még csak a körök fele van meg, nagyon nehezen halad, abban reménykedem, hogy a határidő jó múzsa :-D

 kép innen

kép innen

Gyertyafény

Angyal zenéje, gyertyafény -
kincses kezem hogy lett szegény?
Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó, meleg simogatást.
Mi győzött érdességemen?
Mitől csókolhat úgy kezem?
Simogatást mitől tanult?
Erembe Krisztus vére hullt?
Szemembe Krisztus-könny szökött? -
kinyúló kézzel kérdezem.
Áldott vagy a kezek között,
karácsonyi koldus-kezem.
(Áprily Lajos)

 kép innen

Minden fény, amit ilyenkor gyújtunk, Arra emlékeztet, aki eljött ebbe a világba, hogy utat mutasson nekünk. "Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. " (János 1:9)
Legyen szép ünnepetek, szeretettel, Zsuzsa

Öröm, remény, szeretet, béke

Advent minden napján hozok egy idézetet, kis gyakorlati útmutatót, ami segít jobbá tenni a környezetet amiben élünk, és segít abban is, hogy a vasárnapi istentisztelet (mise) és a hétköznapjaink között ne szakadék tátongjon, hanem meg tudjuk élni azt, amit a templomban hallottunk és megértettünk az igehirdetésből. És  hogy ne csak lelkiekben növekedjünk, hanem  ügyesedjünk is :-), minden nap mutatok Nektek egy-egy  könnyen elkészíthető apróságot, hogy Karácsonyra saját készítésű díszekkel szépüljön a lakásunk, munkahelyünk ( környezetünk).

Advent igazi üzenete a remény, Szentestére a szépen feldíszített lakásunk és szívünk mind az Úr Jézusnak hódoljanak, az ő nevét dicsőítsék. Hozza el az idei advent azt a reménységet, amit elvesztettünk, fakasszon örömet a szívünkben. Adja, hogy méltók legyünk érkezésére, találjon minket hűségesnek a szeretetben és a hitben, életünkben sok nagy dolgot tegyen kicsinnyé és sok kicsi dolgot tegyen naggyá; az árnyékot állítsa fénybe, és adja, hogy az igazi Fényt ne veszítsük el szemünk elöl.  A remény bátorságával és hitből fakadó kedvvel éljük az ünnep gyönyörűséges napjait. "És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. Ímé mindent újjá teszek." (Jel 21:4.5.)

 

 

 

 

képek a pinterestről

Tettekkel

Advent minden napján hozok egy idézetet, kis gyakorlati útmutatót, ami segít jobbá tenni a környezetet amiben élünk, és segít abban is, hogy a vasárnapi istentisztelet (mise) és a hétköznapjaink között ne szakadék tátongjon, hanem meg tudjuk élni azt, amit a templomban hallottunk és megértettünk az igehirdetésből. És  hogy ne csak lelkiekben növekedjünk, hanem  ügyesedjünk is :-), minden nap mutatok Nektek egy-egy  könnyen elkészíthető apróságot, hogy Karácsonyra saját készítésű díszekkel szépüljön a lakásunk, munkahelyünk ( környezetünk).

Tettekkel szeressünk

 http://passaparola.focolare.org

A nagy karácsonyi dekoráció-dömpingben, dönteni tudni kell, ha ugyanis valóban szép karácsonyfát szeretnénk, nem tehetünk fel minden díszt a fára. Jó, de akkor melyikeket vegyem meg? Arany vagy ezüst díszek legyenek, esetleg tarka-barka dekoráció, vagy minden évben más színű fa legyen? Nehéz a döntés :-D Az otthonom stílusát, méretét figyelembe véve, nekem a természetes dekoráció tetszik a legjobban. A természetes dekorációk választása a pénztárcámnak is jót tesz, mert a díszeket saját kezűleg elkészít(het)em, de ha valakinek nincs erre ideje és készen veszi meg őket, akkor is csupán egy-két ezer forint lesz a végösszeg. Minden olyan csonthéjas termés, szárított gyümölcs vagy bogyó szóba jöhet, amelyek valamilyen módon felfüggeszthetők a fára, és alakjuk, színük vagy méretük lehetővé teszi, hogy mutatós dísz váljon belőlük, ilyen például fenyőtoboz, a narancs és az alma, amelyekből elég két kilót megvenni ahhoz, hogy szeletekben történő megszárításuk által több tucat díszhez jussunk. A szárított narancs- és almaszeletek mellett egyébként jól mutatnak a matt (esetleg színes) festéksprayvel beszórt diók,  a fahéjból készített csillagok és a raffiára fűzött ánizsszemek... A termések és a gyümölcsök alkotják a dekoráció alapját, melyet nádból készült karácsonyfadíszekkel és néhány mézskalács-figurával szoktam kiegészíteni! Így egyszerű, ám annál nagyszerűbb karácsonyfát varázsolok az otthonomba!

 

 

 

képek innen és innen

Nektek milyen karácsonyfátok szokott lenni? Minden évben ugyanolyan, saját készítésű díszeitek vannak, vagy szeretitek a színes gömböket?

Egymást segíteni

Advent minden napján hozok egy idézetet, kis gyakorlati útmutatót, ami segít jobbá tenni a környezetet amiben élünk, és segít abban is, hogy a vasárnapi istentisztelet (mise) és a hétköznapjaink között ne szakadék tátongjon, hanem meg tudjuk élni azt, amit a templomban hallottunk és megértettünk az igehirdetésből. És  hogy ne csak lelkiekben növekedjünk, hanem  ügyesedjünk is :-), minden nap mutatok Nektek egy-egy  könnyen elkészíthető apróságot, hogy Karácsonyra saját készítésű díszekkel szépüljön a lakásunk, munkahelyünk ( környezetünk).

Segítsük egymást a "szent utazáson"

passaparola.focolare.org

A karácsonyi dekorációhoz hozzátartoznak a karácsonyi textíliák, ezen belül is a díszpárnák huzatai. Rengeteg színű, formájú és mintájú modellt készíthetünk akár egy óra alatt, kevés maradék anyagból. Párnák ünnepi hangulatban:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

képek a Pinterest-ről