Helykészítés

Akit várnak, és akinek mégsem jut hely

„ ...a házban nem volt számukra hely..." (Lukács 2,7) 

Kedves barátaim gyermeket várnak, néhány hét múlva ígérkezik. Az édesanya szeretné, hogy a gyermek várjon még türelemmel, hiszen annyi mindent el kellene intézni, míg megérkezik. Még be kell rendezni a helyét. Az első időkre jó lenne előre megfőzni, s lefagyasztani az ételt, hogy mire megérkezik a várva várt jövevény, csak vele törődhessenek. – Talán az én hibám ez a sietség – mondja az édesanya, – talán túl sokáig dolgoztam, kicsit előbb is megkezdhettem volna a szabadságot... 

Mária adventje hasonló lehetett. Növekedett testében a gyermek. Titokzatos változások indultak el bensőjében, s a szívében a halálfélelme is lassan bizalomra váltott, hisz jegyese egészen hihetetlen módon mégsem bocsátotta el, nem adta halálra, nem szégyenítette meg. Biztos mindent eltervezett ő is, mint a mai anyák. Mégsem történt semmi sem úgy, ahogyan számítani lehetett rá. Közel volt szülésének ideje, mégis el kellett menniük Betlehembe, mert a császár törvénye alól nem lehet felmentést kapni. Elhagyják hát a biztonságot jelentő otthont. Zsúfolt, zajos, idegen városba érkeznek. De a születés csodája feledtet minden füstbe ment tervet, minden nehézséget.

Mennyi megpróbáltatás. Milyen nehéz a fiatalok élete, s az időseké. Sötét a világ. Szinte elkeserítő a helyzet. Vészjósló hírek érkeznek. Van-e reménye a világnak? Lehetséges-e a változás? Megújulhat-e az ember? Menthető még a világ, vagy végleg elveszett? 

Milyen lehet napjaink adventje? Talán már nem is várjuk, hogy megérkezzen a világba a Megváltó. Csak a szívünk mélyén várjuk, hogy a sötétség elmúljon, s megkönnyebbedjen a hideg és sötét világ, lehet, hogy beszélni már nem merünk róla. Az adventi idő arra jó, hogy időt szánjunk arra, ami igazán lényeges. Helyet készíthetünk az Eljövendőnek az életünkben. Tudjuk már, hogy hogyan fér el nálunk? Lesz elég helye? Lesz elég időnk rá? Gondosan eltervezzük az ünnep rendjét: látogatás, vacsora, ajándékozás, jótékonyság, tévéműsor?

Az ünnep Róla szól, az Ő jelenlétét hirdeti. Vagy Ő az, aki kiszorul a házból, mint egykor régen? Lehet. De ha nem marad számára hely, akkor is eljön, áttöri az ég zárt ajtaját és megérkezik az ártatlanság után sóvárgó életünkbe.

Cikk a Parókia oldaláról

Áldott, szép Karácsonyi ünnepet  kívánok Nektek!