Háztáji extrémsport

Ma munka után fogok paradicsomot karózni. Még este is elviselhetetlenül nagy a forróság, de már olyan nagyok a paradicsomok (van amelyik már piroslik :-)) félek, hogy eltörik az ág a súly alatt. A paprikáról sokan lebeszéltek és rémhíreket hallottam arról, hogy a paprika nem terem mert kényes növény. A paradicsomhoz képest csenevész kis palántáim virágba borultak, sőt, már van egy paprikagyerekem is :-) Melléjük is kell karót tennem*.

Anyukám rosszul van ebben a nagy melegben.  Ebben a hőségben kivonatozni Gödöllőre és visszajönni, városi extrém sport... Minden értéke jó (vérnyomás, cukor), de szó szerint ki van ütve, annyi ereje alig van, hogy felüljön az ágyban. Tegnap felhívott az Otthon főnővére, félő, hogy nem éli túl ezt a hőséget. Rögtön kiszaladtam hozzá (mondtam már, hogy a világon nekem van a legmegértőbb főnököm?) kicsit feltuningoltam (megetettem, megitattam), most valamivel jobban van. Hála az Úrnak.

Félelmetes, hogy egy félmondat valakitől, akitől ezt a bizonyos félmondatot már sosem vártam volna, mennyire meg tud lepni. Tegnap a nővéremmel elmentünk a Tescoba  az autójával (az Otthontól kb 5 km-re), hogy közösen bevásároljunk az anyunak. Az egy dolog, hogy  úgy indultunk el, hogy mindent közösen veszünk, végül semmit nem fizetett bele, de nagyon meglepődtem, amikor a benzinpénzt kifizettette velem. És közölte, hogy az is nagyvonalú ajándék volt részéről, amikor pár alkalommal kivittük hozzá az anyut: mert az ő lakásában koptak a bútorok, az  áramját fogyasztottuk... Itt jegyezném meg, hogy amikor vásároltunk, mindig többet fizettem, mint a fele, és a húsvéti nagytakarítást is velem csinálta meg.... de az tök természetese, mert nekem végtelen az energiám és csiliárdos vagyok ...:-P Próbálom nem címkézni őt, próbálom elengedni a vágyaimat (család, testvér témakörben), próbálom kiverni a kedvesnek nem mondható szavait a fejemből.  Próbálom a keserűségemet, csalódottségomat letenni és nem vádlón gondolni rá. Próbálok felülemelkedni saját sértettségemen, és próbálok lehiggadni. 

* SzembeSzomszédom egy középkorú nő, aki számomra sokszor elég furán viselkedik. Néha olyan, mintha terhelt lenne, néha meg csak olyan, mintha nem tudta megtanulni az élethez szükséges dolgokat. Ő is belelkesedett a palántáimat látván, szerzett palántákat magának, el is ültette, szépen nőnek is azok. Viszont SzembeSzoméd palátáit felveri a gaz, mert nem gyomlálja ki. Már nehezen lehet megkülönböztetni melyik a paradicsom és melyik a gaz. De a múltkor mondta nekem, hogy látja, én karózom  a paradicsomokat, ő is keresett kis botokat és odatette a palánták mellé. A 40 cm-es palánták mellé kb 15 cm-es ágakat szúrt, és ennyi. Nem kötötte rá a palántákat. Nagyon meg volt lepődve, hogy a karó a támaszték, és a szárat rögzíteni kellene a támasztékhoz. Én az apukámtól láttam ezt, és a kacsolást is. Aki nem ismeri a kacsolást, annak itt egy videó: http://www.youtube.com/watch?v=s205KQdrCb0