Gyógyszer

Az elmúlt napokban nem volt valami jó a kedvem. A legnagyobb baj az, hogy volt okom is a szomorúságra. Semmi sem úgy történt, ahogy én szerettem volna, senki sem azt csinálta amit én akartam. Szombat estére már jól kifáradtam önmagam sajnálásában. Felhívtam lelkész barátnőmet, hogy tegye helyre a kis lelkemet. Jó sokat beszélgettünk Ildivel, aki vígasztalt, meghallgatott... Aztán főztem magamnak egy jó teát, úgy ahogyan egy angol kisasszony tenné, illatos gyertyát is gyújtottam, és néztem a szoba ablakából, ahogy szállingóznak a hópihék. És  azon gondolkodtam, miért szeretem a telet? Nemcsak a rengeteg ajándék miatt, mert télen van Mikulás, Karácsony, a születésnapom, a névnapom, télen van a szerelmesek napja, amit ugye lehet utálni, lehet szeretni, de én mindig készítek egy kis meglepit. Szeretem a karácsonyi vásárok forgatagát és azt, hogy sok-sok börgre forró teát és forraltbort lehet inni anélkül, hogy megsülne az ember. Mire a gondolataim végére értem, a teám elfogyott és én is egészen megvígasztalódtam.