Vannak állandó kihívásai az életemnek: mindig mindenhol megtalálnak a hülyék, (olyan mértékben és olyan koncentrációban, hogy akik velem vannak, azoknak sokszor hamarabb feltűnik ez, mint nekem, mert én már hozzászoktam); legtöbbször balul sülnek el a dolgaim, pedig én teljesen rendben járok el mindenhol, pl. a befizetett pénz nem érkezik meg a szolgáltatóhoz a banki utalás után 1,5 héttel sem ...tegnap mondta valaki, valami dolgom van ezekkel a helyzetekkel, emberekkel....
Az utóbbi időben sok mindennel szembe kell néznem, ami az anyagiakat érinti: albi, tandíj, megélhetés...témakörökön túl, a gödöllői házunkban egyszerre sok dolog javításra szorul (buzgón kérem Istent, hogy a biztosító fizessen, mint a katonatiszt).
Hazudnék, ha azt mondanám, nem jojózok, hogy mit-miből-mikor...tudok kifizetni, megjavíttatni, csinosítani. Reggel eszembe jutott anyukám biztatása (sok nehéz napot éltünk meg együtt) "Szegény Anyám mondta mindig: Akik Isten szeretik, azoknak minden javukra szolgál..." Nagy igazság, nem fűhöz-fához kell segítségért, tanácsért...rohangálni, hanem jó lenne, ha kérés helyett már előre hálát tudnék adni azért, mert mindenre dolgomra már el van készítve a megoldás Istennél.
Ma az volt az Ige alatti magyarázat, segítsek azoknak, akik rászorulnak. (ezzel most nem tudok mit kezdeni, ezen is dolgozom...)